Az egészséges csecsemő táplálása

Új folyam IV./1. szám

Védőnői munkám során a 0-12 hónapos korú babák gondozása kapcsán az egyik leggyakrabban előkerülő téma a csecsemők táplálása. Mikor, mit, mennyit – gyakran a családban a különböző generációk képviselőinek eltérő a véleménye a baba táplálásával kapcsolatban. Az alábbi összefoglalót a Magyarországon érvényben levő csecsemőtáplálási szakmai protokoll alapján állítottam össze.

Az egészséges csecsemő táplálása_3

Az egészséges csecsemő optimális táplálási módja a 6 hónapos korig tartó – a csecsemő igénye szerinti – kizárólagos szoptatás. A szoptatás – a hozzátáplálás mellett – egyéves korig a domináns táplálási mód. Az anyatej a csecsemő fejlődéséhez szükséges összes folyadékot és tápanyagot tartalmazza. Az egészséges újszülöttnek nincs szüksége víz, tea, glukóz oldat, tápszer, stb. kiegészítésre, csak akkor, ha az orvosi szempontból indokolt.

A csecsemő igényeit az első hat élethónapban a kizárólagos szoptatás optimálisan kielégíti. Ebben az életszakaszban bármilyen pótlás megkezdésének eldöntése orvosi feladat: az anyatej-helyettesítő tápszer elkezdése is orvosi javaslat alapján történik.

Az egészséges csecsemő táplálása_1

A hozzátáplálásra, a különböző ételek bevezetésére 6 hónapos kor körül kerül sor. Anyatejes táplálás hiánya esetén legkorábban a 4 hónapos kor betöltését követően kezdhető meg a hozzátáplálás.

Az első ételek lehetnek gyümölcsök, majd gluténmentes (pl. rizs) gabonafélék, glutén-tartalmú (búza, árpa, rozs, zab) gabonafélék, és főzelékfélék.

Az ételek bevezetésének sorrendje nem szigorúan kötött, de minden területen a fokozatosságra kell törekedni. Egyszerre csak egy új ételt, kis mennyiségben (10-20 g) adjunk és fokozatosan emeljük az adagot. Ha az elválasztás a cél, az a célszerű, hogy 2-4 hét alatt váltsunk ki egy szoptatást. Az új ételek 3-5 nap különbséggel kövessék egymást, de abban az esetben, ha valamely új ételt a csecsemő nem fogyaszt szívesen, vagy problémát észlel a szülő, semmiképpen ne erőltesse annak folytatását.

Az egészséges csecsemő táplálása_2

Ha a gyümölcsöt választjuk, akkor az alma és az őszibarack után óvatosan idénygyümölcsként a sárgadinnye, a meggy, a cseresznye, a hámozott szilva, majd a körte, déligyümölcsök (na­rancs, banán stb.) következnek. A gyümölcsöt lé, majd pép formájában ad­juk. Csecsemőnél kerüljük az apró mag­vas, nehezen tisztítható (eper, málna, kivi) gyümölcsöket. Friss hiányában mélyhűtött gyümölcs is adható.

A főzelékfélék bevezetését burgonyával kezdjük, és a csecsemőkor idején leginkább ezzel történjen a sűrítés is. Ezenkívül a rántás helyett használhatunk rizs, illetve kukoricapelyhet is. Texturáltság szempontjából a csecsemő kora, és a zöldség fajtája szerint döntünk passzírozás vagy turmixolás mellett (zöldborsó héját csak passzírozással lehet eltávolítani). Darabosan csak akkor adjuk, ha már zápfogai is vannak, amelyekkel meg tudja őrölni a főzelékrészeket.

A rágásra szoktatást általában 8-10 hónapos kor körül kezdjük úgy, hogy egy-egy nagyobb, de egészen puha darabot hagyunk a főzelékben, amit az ínyével összenyomhat. A főzelék kezdetben mézsűrűségű, később a csecsemő ízléséhez igazodik. A burgonya után a sárgarépa, a cékla, a saláta, a sütőtök, a szelőtök, a gesztenye, a brokkoli, a kelbimbó, a spenót, a zöldborsó, a zöldbab és a spárga következzék. Nehezebben emészthető rosttartalmuk miatt a kelkáposztát, karalábét, karfiolt csak 8 hónapos kor után próbáljuk meg. Főzelékek készítéséhez bio-termesztésű zöldség lenne az ideális, de ennek hiányában mindenképpen törekedjünk arra, hogy ellenőrzött beszerzési helyről (élelmezés-egész­ségügyi várakozási idő betartása) vásárolt alapanyagot használjunk, és ha az alapanyag magas nitrát tartalma nem zárható ki, akkor inkább kész bébiételt válasszunk. (A nitrát tartalmú élelmiszereknél még az elkészítés és a fogyasztás közötti időtartamnak is jelentősége van!). Spenótot, sóskát magas oxalát tartalma miatt csak hetente egy alkalommal adjunk. Gyors­fa­gyasz­tott alapanyagot használhatunk, de a csecsemő ne kapjon tartósítószert, festékanyagot, mesterséges édesítőt tartalmazó élelmiszert.

A főzelék komplettálása és a vashiány megelőzése céljából 6-7 hónapos kortól adjunk húst is. (Fiatal állattól, zsírtalanított, elsősorban baromfi és sertés.) Húskészítményt, felvágottat ne használjunk. A hal (szálkamentes édesvízi) adása táplálkozás-élettani szempontból hasznos lenne, de fokozott figyelmet igényel a túlérzékenység gyakorisága szempontjából. A csirkemáj adása előnyei mellett méregtelenítő-szerv szerepe miatt meggondolandó, és legfeljebb hetente egyszer, fiatal állaté adható. Állati fehérje komplettálásra a tojás is hasznos, 8 hónapos kortól ajánlott a főtt tojásnak a szétválasztott sárgája, majd 1 év felett a fehérje. Csecsemők nem táplálhatók vegetáriánus diétával. Ha mégis akkor legalább 500 ml anyatejet, vagy tápszert kell kapniuk!

Tehéntejet 12 hónapos kor alatt ne adjunk, de tejterméket (sajt, túró, joghurt), amennyiben nincs a családta­gok között tejallergiás, kis mennyiségben adhatunk, legkorábban 7-9 hónapos kortól. A kecsketej önmagában táplálkozás-élettani szempontból nem megfelelő, mivel egyes vitaminokban (B6, B12, C, D, folsav) szegény, ásványi-anyag tartalma pedig magas. Adása azonban kiegészítő táplálékként egészséges csecsemőknek egy éves kor körül nem ellenjavallt, amennyiben hatóságilag ellenőrzött, és allergiás reakciót nem vált ki.

A főzelékbe 6-7 hónapos kortól növényi olaj adása is ajánlott (1 dl-hez 1 kávéskanál). Az ételt lehetőleg ne sózzuk, és ne cukrozzuk. Nagyobb csecsemőnél alkalmazhatunk enyhe fűszerezést, pl. zöldpetrezselyem, kapor, fehérrépa stb.

Egy éves kor alatt méz fogyasztása nem ajánlott. Kakaó szintén 12 hónapos kor után adható.

Az olajos magvak nem adhatók az allergia kialakulásának veszélye miatt. Az étel mennyiségi szükséglete szempontjából kiemelendő még, hogy az elfogyasztott táplálék mennyisége egy éves korig ne haladja meg naponta az 1000 grammot.

A fenti táplálási javaslatok mellett, és azokat kiegészítve, érdemes figyelembe venni a NÉBIH tájékoztatását, amelyben felhívják a figyelmünket arra, hogy csecsemőknél nitrát mérgezést okozhat – a magas nitrát tartalmú (ásott kutas) ivóvíz fogyasztásán kívül – a házi készítésű sárgarépa püré és a főtt cékla is, pontosabban az elkészített cékla és sárgarépa lében 1-2 napos tárolás alatt feldúsuló nitrát jelenléte. A nyolc hónaposnál fiatalabb csecsemők azért veszélyeztetettek, mert szervezetükben még fejletlen a nitrát lebontó enzim. A NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrár­kör­nye­zet-védelmi Igazgatóság felmérő vizsgálatot végzett a nyers cékla és sárgarépa nitrát tartalmának meghatározására. Az eredmények azt mutatják, hogy a cékla nitrát tartalma nem elhanyagolható, ezért csecsemők számára még frissen készítve sem ajánlott! A nitrát tartalom növekedését a hűtve tárolással nem lehet megakadályozni. Ugyanakkor a bébiételek nitrát tartalma szigorúan és rendszeresen ellenőrzött, az élelmiszeripar által előállított bébiételek esetében 200 mg/kg nitrát határérték került meghatározásra.

Forrás: Egészségügyi közlöny 2009/21. szám (2009. november 25.) Az Egészségügyi Minisz­térium szakmai protokollja az egészséges csecsemő (0-12 hónap) táplálásáról;

valamint: portal.nebih.gov.hu

 

Herczeg Anna Mária védőnő,

telefon: 06-22-238-004 /208 mellék

e-mail: vedono@pazmand.hu


' .