A nyár árnyoldala

Új folyam IV./6–7. szám

Talán a legtöbb ember a nyarat említené kedvenc évszakának, ám a szélsőséges kánikulában mégsem érezzük magunkat kellemesen. Van néhány bevált módszer, hogy megelőzzük a nyár mellékhatásait, amelyeket a nagy forróság okoz.

A nyár árnyoldala_3 másolata

A túl sok tűz

A hagyományos nézetek szerint forró időjárásban a szervezet tűz eleme kibillen. Ennek legnyilvánvalóbb tünetei: leégés, hőhullámok, kimerültség, aknés bőr, hasmenés. Mentálisan pedig düh, féltékenység, türelmetlenség. Nem mondunk újat, ha azt mondjuk: érdemes tudatosan ellensúlyozni a kánikula kedvezőtlen hatásait – hogy élvezhessük a nyár áldásait. Biztosan mindenkinek vannak már bevált praktikái, de az alábbiakkal tovább bővíthetjük kelléktárunkat a forróság ellen.

Negyed óra séta reggel

Gyakran megfeledkezünk arról, hogy napfényre a kánikulában is szükségünk van. Legjobb ezt napkeltekor, vagy még a reggeli hűs órákban begyűjteni. Az Ájurvéda szerint a reggeli napfürdőzés növeli a sadhaka pittát – azt az energiát, amely a jókedvünket biztosítja, hasonlóan a szerotonin és melatonin hormonhoz.

Folyadék- és sópótlás

A kiszáradást megelőzendő gyakran igyunk egy-egy pohár vizet, ételeink pedig lehetnek sósabbak, hogy ezzel pótoljuk az izzadással járó veszteséget. Sportolás után 20-30 percet várjunk a zuhanyzással, hogy az izzadtságból a hasznos anyagok bőrön át visszaszívódhassanak.

Frissítő italok

A klasszikus limonádét kiegészíthetjük egy csipet sóval. 1 pohár vízhez: 1 teáskanál citromlé, 1 teáskanál cukor, 1 csipet só. Az uborkalé citromlével és egy kevés mézzel kitűnő hűtő hatású ital. Melegben (is) kerülnünk kellene az erős koffeines italokat (kávé, kóla), ha nem tudunk az élénkítő hatásról lemondani, langyos citromos teával vagy tejeskávéval, vagy tejes teával próbálkozzunk inkább, hiszen a citrom és a tej is hűtő hatású.

A nyár árnyoldala_1 másolata

Hűsítő ételek

Kitűnő hűsítő ételekkel lát el bennünket a kert: petrezselyem, levélzöldségek, uborka, spárga, brokkoli, sárgadinnye, görögdinnye, körte. Jó hűsítő hatású a kókusz és a citrom. Tejtermékek közül a joghurtot, tejet, tisztított vajat részesítsük előnyben az érett sajtokkal szemben. Természetesen figyelve arra, hogy a nagy melegben a hűtési láncot a saját háztartásunkban is tartsuk fönt, ne csak a boltoktól és termelőktől kívánjuk meg ezt. Kerüljük a túlzottan csípős ételeket (erős paprika), hiszen ezek melegítenek. Aki a csípős ízről nem szívesen mond le, próbálja ki a gyömbért, amely szelídebb, kiegyensúlyozó hatású. A vörös bor, vörös húsok, tömény alkoholos italok melegítő hatásúak, ezért hőségben kerüljük ezeket.

Hűsítő illat

Az aromaterápia a szantálfát ajánlja hűtésre felnőttek számára. Az illóolajakat csak hígítva használjuk, kis mennyiségben (pl. olajban feloldva). Egy-két csepp szantálfa olaj elegendő egy egész doboz tusfürdőhöz vagy testápoló olajhoz. Használat előtt tanácsos allergia próbát végezni.

Hűtő hatású csatorna

Melegben könnyebb elaludni a jobb oldalunkon. Így a bal orrjáraton kilépő ida energiacsatorna aktivizálódik, amely a hűtő hatású Holdnak felel meg az indiai Ájurvéda szerint.

Meleg ételek, frissen tartás

Nyáron sokan hajlamosak a főtt ételt hidegen megenni, pedig a hőségben a szokottnál gyorsabban szaporodnak a kórokozók. A főtt ételt, ha eltesszük másnapra, tálalás előtt tegyük ki biztonságos hőkezelésnek. Erre csak akkor nincs szükség, ha az étel hőmérséklete nem csökkent 63 fok alá a fogyasztást megelőzően. (A biztonságos hőkezelés legalább 2 percen át tartó 72 fokos maghőmérsékletet, vagy az étel minden pontján legalább 75 fokot biztosít.) A hűtésnek 5 fok alattinak kell lennie. Jó szolgálatot tesz a jégakku, ha az ételt gyorsan szeretnénk a hűtőszekrénybe tenni. Érdemes a tárolásra szánt ételt 90 percen belül 10 fok alá hűteni. Érdemes a főtt ételeket 48 órán belül elfogyasztani. Eltekintve a higiéniai érvektől, az Ájurvéda szerint az állott ételekben kevesebb a tápláló energia, mint a frissen főttekben.

Kisebb étkezések

Melegben sokan hajlamosak a nap közbeni étkezéseket, a hőség miatt, késő estére halasztani. Érdemes arra figyelni, hogy csak addig együnk, amíg a nap fent van, illetve kisebb étkezéseket iktassunk be napközben akkor is, ha meleg van. A napnyugta után elfogyasztott étel nem hasznosul igazán, és akadályozza az éjszakai pihenést. Nyári hőségben a kalóriák nagy részét délelőtt 11 óra előtt kellene elfogyasztani (korai reggeli, 11 óra körül ebéd), és este, a hőség csökkenésekor kellene könnyű vacsorát magunkhoz venni. Természetesen az étkezések pontos ideje az egyéni alkattól is függ, érdemes egy-egy napot a tudatos tapasztalásra szánni.

Túlhűtés

Csak valódi szükségletünk mértékéig érdemes hűteni magunkat. Sajnos a tömegközlekedési eszközökön, munkahelyeken tipikus a túl hidegre állított klímaberendezés. Nem ritka, hogy a 35-38 fokos külső hőmérsékletből 20 fok körüli klimatizált helységbe kényszerülünk belépni. Holott az egészségügyi és a munkavédelmi előírások szerint a külső és belső hőmérséklet közötti különbség nem lehetne több 10 foknál, de egyes szakértők csupán 6-8 fok különbséget ajánlanak. A mérsékelt hűtéssel, vagy a hűtés elhagyásával elkerülhetjük a keringési rendszerre és a megfázásra irányuló kockázatot, az ízületek begyulladását. A klímaberendezések használatakor különösen óvatosan járjunk el gyerekek és idős személyek esetében.

A nyár árnyoldala_2 másolata

SZNI


' .