Egyházi hírek

Új folyam IV./8–9. szám

Egyhazi hirekMi­se­rend:

szeptem­ber hó – 10 óra

október hó – 11 óra

Híreinket visszatekintéssel kezdve elmondhatjuk, hogy augusztus bővelkedett az eseményekben. Ebben a hónapban volt Nagy­boldogasszony ünnepe és Államalapító Szent István királyunk ünnepét is e hónapban ültük.

Augusztus 21-ére hívtuk és vártuk sok-sok szeretettel a 60., 50. és 25. házassági évfordulójukat ünneplő párokat, hogy Plébános atyánk áldásával Isten előtt megerősítve eddigi fogadalmukat, még sok-sok boldog évet tölthessenek családjaik körében. „Ezek a számok igen sokat mondanak, példaként állhatnak a mai fiatalok számára, akik úgy gondolják, Isten nélkül is lehet élni, Isten áldása nélkül képzelik el házasságaikat, ahol nem fontos az egymás iránti tisztelet. Ezek a számok, és velük együtt Önök is világító jelek arra, hogy az Isten előtt egymásnak tett fogadalom igenis járható, élhető, felvállalható életút. Köszönöm, hogy elfogadták az Egyházközség meghívását, és ezáltal láthatóvá teszik, hogy Isten áldásával kimondott szavaiknak milyen hosszan tartó ereje és súlya van. Kívánok az Egyházközség és a magam nevében is Önöknek még legalább annyi szép pillanatot, amelyet Isten eddig megadott. Isten áldása kísérje Önöket, családjaikat ezen az úton. Tisztelet azoknak is, akik ma nem tudtak eljönni, de lélekben velünk ünnepelnek” – mondta köszöntőjében Halász Károlyné világi elnök.

A párok, akikre tisztelettel felnézhetünk:

 

Gyémánt menyegzőjüket ünneplik:

Nyárai István – Zsilovits Anna

Lukács István – Csurgó Gizella

Schlaghammer Lukács – Sörös Teréz

 

Arany menyegzőjüket ünneplik:

Farsang Imre – Nagy Erzsébet Anna

Sárközi Péter – Simon Anna Mária

Péhm György – Lukács Éva

Csurgó Péter – Orisek Gizella

Szabó József – Treuer Mária

 

Ezüst menyegzőjüket ünneplik:

Köllő József – Nagy Erika

Godó Imre – Majdán Éva

Kratancsik Gyula – Vagyóczki Erika

Erdő Zoltán – Becske Zita

Tóth Tivadar – Farsang Andrea

Szabó Tamás Péter – Csurgó Márta

Takács János – Lázi Katalin

Kutai Tibor – Kiss Ildikó

 

Szeptember 7-én este 18-tól 20 óráig a hagyományos Mária köszöntőre vártunk mindenkit. A Szűzanyát szentmisével, imádsággal, elmélkedéssel és gyönyörű Mária énekeinkkel köszöntöttük.

Szeptember 11-én Veni Sancte tanévnyitó szentmisére vártuk a gyermekeket és szüleiket.

 

Szeptember 25-én kihelyezett szentmise keretében került sor a megrongálódott és most újra teljességében felállított kereszt, keresztek megáldására.

 

Október 7-én ünnepeljük Rózsafüzér Királynőjének ünnepét. 1571. október 7-én volt a lepantói csata, amely a törökök és a keresztény seregek között zajlott. A csata tétje nem kevesebb volt, mint az, hogy a törökök ellenőrzésük alá tudják-e vonni az Adriai-tengert, ezáltal szabad utat nyernek-e Itália, majd Európa belseje felé. Az ütközet jelentőségével tisztában volt Szent V. Piusz pápa is, aki kápolnájában a rózsafüzért imádkozta. Amikor néhány nap múlva jelentették a pápának a győzelem hírét, rákérdezett, hogy melyik órában történt a keresztények diadala. A győzelem órája pontosan megegyezett azzal az órával, amikor V. Piusz a rózsafüzért imádkozta, s ez bizonyosságot adott mindenkinek, hogy a keresztény seregek sikere nem a véletlen műve, hanem a Szűzanya segítségével következett be. Ezért V. Piusz pápa elrendelte a Rózsafüzér Királynőjének ünnepét, sőt a katolikus egyházban hagyománnyá vált, hogy október a rózsafüzér hónapja.

Egyházi hírek_2

Október 8-án van Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya ünnepe. Szent István királyunk halála előtt a koronát és az országot a Szűzanyának ajánlotta. XIII. Leó pápa 1896-ban, a millennium évében külön ünnepet engedélyezett. Ezen a napon ünnepeljük azt az örömteli tényt, hogy Mária országa vagyunk. Ahogyan a Szűzanya Lepantónál megsegítette a kereszténység védelmére kelt seregeket, ugyanúgy a magyarokat is mindig megsegítette a kereszténység védelmében. Ehhez az ünnephez kapcsolódóan szentelték fel templomunkat, így tehát október második vasárnapján, Mária neve napjához legközelebb eső vasárnapon üljük templombúcsúnk ünnepét.

A búcsú ó-török származású magyar szó: „felmentés, bűnbocsánat” jelentést is magába foglalt, amely a középkortól kezdve a magyarban „búcsújárás, vallási ünnep” jelentéssel egészült ki. A búcsú helyi egyházi ünnep. A katolikus templom oltárképén levő szentnek az ünnepe, vagyis a falu (egyházközség) védőszentjének ünnepe. Az ünnephez legközelebb eső vasárnapon szokták tartani, ilyenkor vendégségbe szokták hívni a távolabb lakó rokonokat. A szentmisén résztvevők, gyónók és áldozók teljes búcsút nyernek, azaz bűnbocsánatot, isteni kegyelmet. Erősen hívő, szenvedő emberek csodatételben is bíznak. A búcsús vásárban pedig ajándékba szentképet, (olvasót) rózsafüzért, krumplicukrot vettek.

Mi a búcsú az Egyház tanítása szerint?

A búcsú az Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó, ideigtartó büntetések elengedése, melyet a keresztény hívő, aki megfelelően fölkészült és teljesítette a kiszabott föltételeket, elnyer az Egyház segítségével, amely mint a megváltás szolgálója Krisztus és a szentek elégtételt nyújtó érdemeinek kincstárát hivatalosan kezeli és abban részesít. A búcsú részleges vagy teljes, attól függően, hogy a bűnökért járó ideigtartó büntetéstől részlegesen vagy teljesen szabadít-e meg. Minden hívő nyerhet búcsúkat önmaga számára vagy az elhunytak javára – olvashatjuk VI. Pál pápa apostoli konstitúciójában a búcsúkról.

Hogy az Egyház e tanítását és gyakorlatát megérthessük, tudnunk kell, hogy a bűnnek kettős következménye van. A súlyos bűn egyrészt megfoszt az Istennel fönnálló közösségtől, és ezért alkalmatlanná tesz az örök életre, és az ettől való megfosztottság „az örök büntetés”. Másrészt minden bűn, még a legkisebb is, a teremtményekhez való rendetlen ragaszkodással jár, ami szükségessé teszi a tisztulást, akár itt a földön, akár a halál után, az úgynevezett purgatóriumban (tisztítótűz, tisztítóhely). E tisztulás szabadít meg attól, amit „ideigtartó büntetésnek” nevezünk. E kétféle büntetést nem szabad valamiféle bosszúnak tartani, mellyel Isten az embert kívülről sújtja, hanem nagyon is a bűn természetéből származó valóságként kell fölfogni.

A bűn megbocsátása és az Istennel fennálló közösség helyreállítása (a szentgyónásban) magával hozza a bűn örök büntetéseinek elengedését. Az ideigtartó büntetések azonban megmaradnak, ez az úgynevezett „tisztítótűz”.

A búcsúkkal ezektől az ideigtartó büntetésektől szabadulhatunk meg, illetve mivel a tisztulás útján lévő elhunyt hívők tagjai a szentek ugyanazon közösségének, segíteni tudunk rajtuk többek között azzal is, hogy búcsúkat nyerünk számukra, ezáltal megnyitva nekik az utat a mennyországba. Azaz: saját magunk, vagy egy elhunyt szerettünk számára a tisztítótűzben való szenvedést „rövidíthetjük meg” (részleges búcsú), akár a teljes elengedésig (teljes búcsú).

Hogyan lehet teljes búcsút nyerni?

A teljes búcsú elnyeréséhez el kell végezni a búcsúval ellátott cselekményt (ez esetünkben a templombúcsú ünnepén a templomunkban bemutatott szentmisén való részvétel), és teljesíteni kell három föltételt: szentgyónás, szentáldozás és imádság a Szentatya szándékára. Ezenfelül szükséges, hogy ki legyen zárva minden bűnös ragaszkodás, beleértve a bocsánatos bűnöket is.

Ha nincs meg ez a teljes fölkészültség, vagy nem teljesülnek a mondott föltételek, a búcsú csak részleges lesz.

A három föltételt teljesíteni lehet az előírt cselekmény elvégzése előtt vagy után akár több nappal is; helyes azonban, hogy a szentáldozás és az imádság a Szentatya szándékára azon a napon történik, amelyen az előirt cselekedeteket elvégezzük. Fontos tudni, hogy egy napon csak egy teljes búcsút lehet elnyerni. A Szentatya szándékára történő imádkozás föltételeinek teljesen eleget teszünk, ha elmondunk a Szentatya szándékára egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet. A híveknek azonban módjukban áll bármi más imádságot mondani a Szentatya szándékára, kinek-kinek a Szentatya iránti egyéni áhítata és tisztelete szerint.

 

(A Katolikus Egyház Katekizmusa alapján)

 


' .