A polgármester köszöntője és beszámolója

Új folyam IV./11–12. szám

„Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.” (Lk 12,48)”

 

Kedves Pázmándiak, áldott ünnepeket kívánok szívből mindenkinek!

móni csereA mai, néhány pillanatig tartó hóesésben elgondolkoztam azon, hogy a fenti idézet, amelyet mottómnak is tekintek, vajon miről szól és kinek, és kik is azok, akik számon kérnek…

Pár hónapja még azt mondtam volna, hogy az, akinek a szükségletein túl a Jó Isten többet adott, attól elvárja, hogy tegyen másokért is. Segítse, gyámolítsa az elesettet, az árvát, és különösen figyeljen a gyermekekre, idősekre, ne csak anyagiakban, de lelkiekben is támaszuk legyen.

Éreztem, hogy rám sokat bíztak, és most elárulok egy titkot. Azon a 2010-es októberi éjszakán egy tűzoltó felkapott kinn a János tanyán, a lángoló tűz utolsó nyomaiként maradt elhaló szikrák füstjében, s felkiáltott: „Te vagy a polgármester!”. Ekkor óriási nyomás nehezedett rám. Öröm helyett a feladatok sokasága kavargott fejemben. Tudtam, hogy a rám bízott lakosság terheinek az átvállalása – amit addig is szívvel lélekkel segítettem –, új formában ölt majd testet. Akkori terveim, vállalásaim (mert kocka fejjel mindig tervezek, rövid-, közép- és hosszú távon is J) sokszorosát sikerült megvalósítani Önökkel együtt közösen.

Még több a megoldásra váró feladat, új célok, fejlesztések, beruházások, hogy jobb, szebb és boldogabb legyen az élet Páz­mándon és az országban. Ezt most már határozottan mondhatom, hiszen több belügyminisztériumi kutatási terület is velünk a „pázmándi minta önkormányzati- hivatali település-menedzsmenttel” foglalkozik. Meghívottként veszek részt az üléseken, és az ország öt nagyvárosában kértek fel minderről beszámolni, átadni a tapasztalatainkat. Új úton járunk, amelyben legfontosabbnak a tiszta és átlátható gazdálkodást tartom. Minden fillérért megdolgozunk, és előbb levelezünk hónapokig, semmint kifizessünk jogtalannak vélt követeléseket. Ötéves kitartó, kemény munka volt amögött is, hogy az EON által, szerződés nélkül kiszámlázott 6,9 milliós követelést – minden fórumot megjárva – nullára szorítsuk le. Köszönöm ebben Tóth László elnök úr, és Sárkány Zoltán alpolgármester úr segítségét.

Visszatérve a kezdő idézethez – „akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon” – számomra a Jó Isten fele való elszámoltatásomat fogalmazta meg. Az életben azonban azt tapasztaltam, vannak, akik erre néha méltóbbnak érzik magukat és mindenhatót játszanak. A terhek átvállalása helyett a számonkérések egyszerűbb mezején keresnek saját zajos és tomboló lelküknek megnyugvást. Belőlük is sokat fejlődtem. Hálás vagyok azoknak, akik a vezetői tréningjeik mellett, mindezek lelki hátterét is megtanították nekem.

Ma már tényleg minden rendelkezésünkre áll. Éjszakák sokasága, számítások, tervezések által öltenek testet vágyaink a pályázatokban. Elmondhatom, a hosszú távú (bőven túlnyúlva a 2019-es cikluson) stratégiában megfogalmazottak majd 90%-a kész, benyújtott, befogadott projektként vár eredményre. Ebből több, mint 60% már elnyert. Mindezt a pályázatok számához viszonyítottan mondom, mert csarnokunk majd 500 milliós költsége révén ez összegszerűségében, eredményességben eléri a 95 % ot J, és van olyan fejlesztés, amivel nem terveztünk, s a Jóisten adományaként tekintünk rá.

Előző beszámolóimban értesülhettek az újabb nyertes beruházásokról. 44 millió forintot költhetünk a Presszó fennmaradó tulajdonrészének megváltására, a Kis-köz átalakítására, hogy elkezdődhessen a konyhává és közösségi térré alakítása. Ebből finanszírozzuk a temető ravatalozójának fedett kültéri fa szerkezetét, kerítését, hogy rossz időben is megadhassák szeretteiknek a végtisztességet.

A tavalyi összeg majd kétszeresét kapta településünk a kormánytól a tűzifa kérelmére. Ez ismét nagy munka lesz, előre is hálásan kö­szönöm az utcabizalmiak hatékony szervezését mindebben, hogy mindenkihez el­jussanak a kérelmek. Keressék őket bizalommal!

Majd 6 millió forint érkezett a számlánkra, ezen állami pénzből újíthatjuk meg a hivatal eszközállományát, számítógépes programjait, és íródhatnak az átláthatóbb gazdálkodás érdekében a szabályzataink.

Tény az is, hogy kb. 345 millió forintot kötöttünk le állampapírban fél/egy éves időtartamra.

Várjuk az eredményt a 320 milliós kerékpárútra vonatkozóan (ez az, amit ajándékként élünk meg). Örömmel készülünk a hivatalos hír bejelentésére, hogy Pázmánd bekerülhet a nemzetközi kerékpáros zöld turizmus vérkeringésébe, azaz része lesz a Budapest-Balaton kerékpárútnak. Köszö­nöm azoknak, akik mindehhez a földjeiket ajánlották fel, eszükbe nem jutott az ingatlan spekuláció.

Összesen 7 nagyobb összegű és volumenű fejlesztés vár támogatásra. A Büszkeségpont keretében az Emlékpark újulhat meg. A Sportpark által kortalan kikapcsolódást szeretnénk biztosítani. A kerékpárút révén szeretnénk biztonságosan, negyed óra alatt elérhetővé tenni a vasútállomást Velencén. Új funkcióként, a gyermekek királyságában, önálló gyermek-egészségügyi központot álmodtunk a régi hivatalba. Jezsuita értékeink megóvása, fejlesztése, a plébánia, művelődési ház zarándokközponttá szépülése és egy ökoturisztikai központ is része egy TOP os projektünknek. A Tájház és a mellette lévő épület lebontásával végre egyedi faluközpont kezdhet kialakulni egészen a Templomig, a Ha­rangláb együttes felújításával a VP-s pályázat segítségével. Energetikai fejlesztésként az iskola épülete válhat korszerűbbé, homlokzata, nyílászárói megszépülhetnek és a megújuló energia révén válna fenntarthatóvá az intézmény.

Mindezek kész vannak, benyújtottuk őket, befogadták, az elbírálásra várunk. Óriási munka volt, még kilóra is sok J. Elsősorban a jegyző asszonynak, a hivatal minden dolgozójának tartozom köszönettel, és azoknak, akik őszintén segítették munkájukkal mindezt. De! Higgyék el, ennél nagyobb kihívás a pontos, megfelelő megvalósítása álmainknak, a sok száz millióval tisztességesen eredményt elérni a mai világban, ezt tapasztalatból mondom, a csarnokban töltött keddjeim, a heti egyeztetések tanulságaként, amelyekben Vékony Tamás segítségét köszönöm.

Ezek a valódi tények. Ezek a célok elérhetőek, ám főként békességben lehetséges mindez.

„Megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek.” Elnézést kérek Önöktől, hogy hosszú hónapokig nem vettem részt aktívan a programokon, rendezvényeken. A háttérben csendben dolgoztam a fenti célokért. Elértük azt is, hogy intézményeinkben gyermekeinknek, civil szervezeteinknek mindenük meglegyen, ehhez biztosítsuk az anyagiakat. Most év végével pedig eljött az ideje annak, hogy a munkámról beszámoljak. Vallom, hogy boldogságot nem ad vagyon, pompa és dicsfény, csak nyugalom, és elfoglaltság, de ígérem, személyes találkozásaink 2017-ben minden eseményre kiterjednek majd. Már nem leszek az anyakönyvvezetés teendőivel sem egyedül, amit az elmúlt két évben szívvel lélekkel teljesítek polgármesteri teendőim mellett. Tudják ezt azok, akiknek örömében osztozhattam, segítője lehettem gyászában, vagy hadigondozási támogatását intézhettem, a sok más ezirányú feladat mellett. 2017-től Kratancsik Annával közösen látjuk majd el ezt a munkát.

Jövőre ünnepeljük településünk első írásos emlékéhez viszonyított 500. évfordulóját. A programokban szintén sokak összefogása testesül majd meg. Vegyenek részt rajta lehetőségeikhez mérten. Közösségünk akkor lesz élő, ha tagjai lelkiekben is otthonra lelnek Pázmándon. Ha egy „Szulejmán”, vagy „Maradj talpon” helyett a tartalmas programokon, szakemberek és szakképzett trénerek előadásain kapcsolódhatnak ki. A mécsesek illata, konyhatündéreink által varázsolt finomságok és meleg tea mellett szellemileg is felfrissülhetnek. Szívből örülök, hogy ezt egyre többen fedezik fel. Tudják, hogy nem várhatunk el gyermekeinktől tudatosabb időeltöltést, ha mi is csak a tévé és a számítógép bűvkörében töltjük a téli estéket. Példaértékű az a család, aki munkából rohanva is behozta gyermekét az adventi Mikulásra, aki a könyvtárban elérhető gyermeknevelési, meseterápiás könyveket és interaktív társasjátékokat hasznosítja, aki a hidegben is kísérte csemetéjét, hogy az új játszótéri játékot elsőként birtokba vehesse… Sorolhatnám, de nem teszem, ezt Önök, Ti úgyis jobban tudjátok J én pedig hálásan köszönöm mindezeket a kis figyelmességeket.

Így karácsonykor pedig szánjunk még több időt családunkra, szeretteinkre, és azokra is, akikre más lehet, hogy nem gondol. Nézzünk körbe és kopogjunk be oda, ahová más nem kopog. Csak egy jó szóra. Higgyük el, érdemes!

2017-ben fejlesztéseink mellett nagy távlatokba tekintünk. Tesszük ezt lélekben erősen, kitartóan, egyszerűen, szerényen és vidáman.

Hálás szívvel kívánom, hogy elégedett, boldog életük része legyen a belső béke, nyugalom, gondolkodjanak csendben, cselekedjenek őszintén és nyílt szívvel!

Ha ezt tesszük, önmagunkkal harmóniában élünk, eltűnik a kritika, a számonkérés, a kicsinyesség, a düh, a harag és az irigység az életünkből. Egyet ne feledjünk! Minden, amit a másikban hibának látunk, az csak az, amit magunkban nem lelünk…

Áldott, ünnepeket kívánok Ferenc pápánk 2016. december 8-án, a Szeplőtelen Szűz Fogantatásának Ünnepén, Templomunk búcsújának napján mondott szavaival:

„A te szeplőtelen tekintetedre van szükségünk, hogy ismét tisztelettel és megbecsüléssel, önző érdekek és képmutatás nélkül tudjunk az emberekre és a dolgokra nézni. A te szeplőtelen szívedre van szükségünk, hogy önzetlenül tudjunk szeretni, rejtett szándékok nélkül, a másik javát keresve, egyszerűen és őszintén, álarc és kozmetikázás nélkül.”

                                                                       dr. Virányiné
dr. Reichenbach Mónika


' .