Napfordulós hangulatok

Új folyam IV./11–12. szám

A Karácsony sokaknak az év egyik legszebb ünnepe – erről talán nem is kell meggyőzni senkit – , de a nyugati keresztény kultúrában mindenesetre az egyik legnagyobb ünnep. Nem szükséges sorolni azt sem, mennyi mindent ünnepelhetünk, mennyi mindennek örülhetünk ilyenkor. Van azonban a karácsonynak egy sötétebb oldala is.

Napfordulós hangulatok_2

Sötét oldalnak nevezem, de nem kell hagynunk, hogy legyűrjön minket. A karácsonyi ünnepi időszak időjárás és munkakultúra szempontjából az év legnehezebb szakaszában van: ekkor a legkevesebb a napfény a környezetünkben, illetve ősszel túl kell esnünk az óraátállításon. Sok munkahelyen ekkorra időzítik a különböző zárásokat. Egy másik szempontból nézve november és december a szél elem csúcsidőszaka, ami nem kedvez az elme nyugalmának, az ízületeknek és a fogaknak. Fogorvosok tapasztalata, hogy novemberben, decemberben van a legtöbb munkájuk, és ugyanezt tapasztalják a mentálhigiénés, pszichológus, pszichiáter szakemberek is. Ráadásul sokunkat elsodor a karácsonyi bevásárlás is, amivel -valljuk be – szintén könnyű átlépni a józan ész szabta határokat.

Ha fentebb kissé túlzóan fekete képet is festettem az adventi, karácsonyi időszakról, arra két tudományos cikk ösztönzött, amelyet nemrégiben olvastam, és amely alátámasztja a fenti megfigyeléseket.

Az egyik cikk egy amerikai egyetem kutatásáról szólt, amelyben matematikailag is bizonyították azt a tapasztalati megfigyelést, hogy az ember mentális, érzelmi egészségéhez szükséges a napfény. A kutatásban egy pszichológus, egy fizika professzor és egy statisztikus szakember klinikai és időjárásra vonatkozó adatokat vetett össze. Az eredmény birtokában immár tudományos alátámasztást is nyert, hogy az időjárás befolyásolja a szezonális hangulatzavarokat, az időjárás komponensei közül pedig a napsütéses órák száma a lényeges. Másképp megfogalmazva: a napfény tartja egyensúlyban az érzelmi distressz szintjét. Egyszerűen szólva, a sötétebb, fényhiányosabb időszakban, amilyen a tél, könnyen mellre szívjuk a dolgokat, könnyen feszültek és lehangoltak leszünk.

A másik cikkben taglalt vizsgálat azt bizonyította, hogy az őszi óraátállítás depressziót okoz. A tanulmányt a dániai Aarhus Egyetem munkatársai végezték, az északi országok pedig, tudjuk, nagyhatalmak a depressziót illetően. Dániában a klinikákon kezelt depressziósok száma megnő rögtön a téli időszámításra való áttérés után. A 185 419 klinikai diagnosztizált esetet vizsgáló elemzés alapján a depressziós esetek növekedését az óraátállításnak tulajdonítják. Ezek súlyos, klinikai esetek, de feltételezik, hogy enyhébb depressziót, illetve hangulatzavarokat is okoz a téli időszámításra való áttérés. Javasolják, hogy a depresszióra hajlamos emberek és környezetük tudatosan kompenzálják az óraátállítás rossz hatását, amely az átállítást követő 1 hónapban a legerősebb. A mélyebb okokat találgatva újra a napsütés hiánya merült föl: a 8 órás munkarend olyan életmódot követel meg, amely nem teszi lehetővé, hogy a kora reggeli, illetve a délutáni napfényt begyűjtsük, hiszen legtöbb ember a napfényes időszakot egy sötét munkahelyen kénytelen tölteni – az óraátállítás pedig még jobban eltolja életünket a nap sötét szakaszába.

Jézus születése maga is értelmezhető egyfajta lelki fény eljövetelének, de tudjuk, hogy a téli napfordulót számos kultúra az egészen anyagi szinten is megtapasztalható fény eljövetele miatt ünnepelte. A fent röviden ismertetett kutatások klinikai eseteket tárgyalnak, ám azok, akik hajlamosak a hétköznapi lehangoltságra vagy a hangulatzavarokra, jobb, ha tudatosan beavatkoznak az időszak rossz hatását illetően, hogy elkerüljék a kellemetlen közérzetet. Megnyugtató az a tudat, hogy a Karácsony (valószínűleg) minden évben eljön, és hamarosan már hosszabbodnak a nappalok, több lesz a fény körülöttünk, így bennünk is.

Napfordulós hangulatok_1

Vajon mivel tudjuk ellensúlyozni a sötét oldalt? Legjobb, ha készítünk magunknak egy listát, amelyen összegyűjtjük, az életmódunkba milyen elemek beiktatása hozhat segítséget. Sok lehetőség van, mindenkinek más-más válik be. Alább csak néhány ötlet, milyen kategóriákban gondolkodhatunk.

Étkezés: magnéziumot és omega-3 zsírsavat tartalmazó ételek (például brokkoli, diófélék). Utolsó étkezés napnyugta után legfeljebb egy órával. Szezámmag, szezámolaj, és más jó minőségű, hidegen sajtolt olajok fogyasztása. Melegítő és szélcsökkentő fűszerek fogyasztása (például fahéj, kömény, feketebors). a túl sok élénkítő italt érdemes kerülni, hiszen az élénkítés után a lehangoltság szakasza következik.

Mozgás: rendszeres, edzettségünknek megfelelő mozgás. Ha nem is tudunk egy teljes edzést elvégezni naponta, azért minden nap legyen egy rövidebb mozgásprogramunk.

Szabad levegő, napfény: rendszeres séta vagy szabadban végzett bármilyen tevékenység, világosban. Nem baj, ha kevés az idő, már 5-10 perc is számít!

Relaxáció: minden nap tudatosan iktassunk be relaxációt. Összekapcsolhatjuk ezt valamilyen személyes rituáléval is, például megfigyelhetjük, ahogy a világos sötétre vált, gyújthatunk gyertyát, imádkozhatunk – lényeg, hogy pár percet szánjunk arra, hogy magunkba nézzünk. Lehetőségünk szerint fekve vagy ülve, légzésfigyeléssel egybekötve lazítsuk el a testet sorba véve a testtájakat. A relaxáció 5 perctől akár 1,5 óra hosszú is lehet, de már 2 perces légzésfigyelés is érezhető frissítő hatással jár.

Alvás: a kialvatlanság a lehangoltsághoz vezető legbiztosabb út. Elegendő mennyiségű és jó minőségű alvást biztosítsunk magunknak. 1 óra alváshátralékot másnap már csak 2 órányi alvással tud pótolni a szervezet.

Biztosan mindenki tudná még folytatni a sort, mi az, ami őt ösztönzi, formában tartja, jobb kedvre hangolja. Ezek mind olyan dolgok, amelyekről nem elég gondolkodni és beszélni, csinálni kell őket. Előbb-utóbb, néhány hét alatt a napi rutin részévé válnak, és sokat segítenek abban, hogy könnyebben, nyugodtabban és örömtelibben haladjanak a hétköznapok és az ünnepek is.

SZ-N I


' .