Együttérzés

Új folyam V./1. szám

EgyüttérzésAz év első hónapja zord idővel és még zordabb hírekkel köszöntött ránk. Sok baj van a világban, nap mint nap ömlik a tévéből háború, terror, erőszak és katasztrófa, s ha többnyire távol történnek is a borzalmak, nem maradunk közömbösek, mindenkit elkeserít, amit lát és hall. Ha pedig a közelünkben sújt le a végzet, ha honfitársainkat éri tragédia, s köztük gyerekek is áldozatokká válnak, valamennyien még érintettebbnek érezzük magunkat. Hirtelen ráeszmélünk, mennyire lényegtelenek a napi csip-csup bosszúságaink az igazi bajhoz képest, s szeretnénk kifejezni az együttérzésünket, egy közös fohászba kapaszkodva. Így tettek a Nemzeti Gyász­napon a pázmándi gyerekek és szüleik is, akik a veronai buszbaleset áldozataiért gyújtottak mécseseket a fatörzsből kifaragott anya gyermekével szobor tövében…


' .