Egyházi hírek

Új folyam V./2. szám

A böjti időszak – keresztény szemmel!

Egyhazi hirekbe_1Mi is az a böjti idő melyről sokunknak van némi fogalma, de ezek nagyrészt már megkoptak vagy éppen már csak a cselekedeteink őrzik és talán sokszor már nem is azért készülünk a böjtre, mert tudatosan várjuk, hanem mert megszoktuk, húsvét előtt böjt van!

A nagyböjti idő A böjt a bűnbánat időszaka. Alkalom a lemondásra, az Istenhez történő közelebb kerülésre, a húsvétra való méltó felkészülésre, melynek része a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés. A bűnbocsánatra, vezeklésre utaló motívum a böjti időszakot felvezető hamvazkodás is.

Ma sokszor és sokan félreértelmezik a böjti időszak jelentését. Azt gondolják, hogy ennek a
40 napnak az ételektől való tartózkodást kell jelentenie, holott böjtölni nem elsődlegesen hús elhagyásával kell. A böjt klasszikus értelemben tartózkodás olyan dolgoktól, amelyek túl sok időt és energiát vesznek el tőlünk ahelyett, hogy azt önmagunk és az Istennel való kapcsolatunk rendezésére for­dí­ta­nánk. Mindenkinek végig kell gondolnia, hogy ebben a 40 napban mit von meg magától annak érdekében, hogy a felszabadult időt az Úristennel való kapcsolatának rendezésére vagy a másik emberrel való kapcsolatának rendbetételére fordítsa.

A böjt végén eljön virágvasárnap mellyel lezárul egy szakasz és megkezdődik a Nagyhét! Virágvasárnap, az Úr szenvedésének vasárnapja Nagyböjt hatodik vasárnapjával veszi kezdetét a nagyhét, amelyben napról napra kibontakozik és megjelenül Jézus Krisztus húsvéti misztériuma. Ennek a hétnek első vasárnapja Virágvasárnap, melyet más nyelvek a „pálmák vasárnapjának” is neveznek. Az ünnep tartalma Az Egyház ezen a napon is arra vállalkozik, hogy az üdvösségtörténet eseményeit megjelenítse, beleépítve azt a teológiát is, amelyet kétezer éves életével teremtett meg hozzá és belőle. Az események sokasága és a mondanivaló sokrétűsége miatt nem lehet egyszerűen meghatározni, hogy mit is ünneplünk ezen a napon. Jézus földi működésének végén fölmegy Jeruzsálembe, ahol messiásként fogadja a nép. Mi is hozsannázva vonulunk be a templomba, dicsőítjük Megváltónkat, majd az evangéliumban egészen a sírbatételig tekintünk előre a Nagyhétbe.

Virágvasárnap története: Első komoly emlékünk az ünnepről Eteria „Útinaplójában” található. Ebben az 1884-ben felfedezett kéziratban egy zarándoknő leírásából ismerhetjük meg a jeruzsálemi egyház IV. század végi ünneplését. A naplóból kiderül, hogy ezzel a nappal kezdődött meg Húsvét hete, amit a jeruzsálemiek Nagyhétnek neveztek. Déli egy órakor gyülekeznek a hívek az Olajfák hegyén álló templomban, az Eleonban, ott délután három óráig imádkoznak és énekelnek, majd fölmennek az Imbomonra, arra a helyre, ahonnan az Úr a mennybe emelkedett. Ott mindnyájan leülnek, csak a diakónusok maradnak állva. Délután öt óráig imádkoznak, énekelnek és olvasmányokat hallgatnak itt, akkor pedig felolvassák a jeruzsálemi bevonulásról szóló evangéliumot és hozsannát mondanak. Mindnyájan gyalog indulnak le az Olajfák hegyéről, fiatalok és öregek, gyerekek, szülők karon ülő gyermekeikkel, némelyiket nyakukban hozva mind ágakat tartanak, és úgy vezetik le a püspököt a hegyről, mint egykor az Urat. Antifónákat énekelnek egész úton, mindegyikre felelik: „Áldott, aki az Úr nevében jön.” Este, későn érkeznek meg az Anasztaziszba, ahol elvégzik a lucernáriumot, imádkoznak a keresztnél, majd elbocsátják a népet. Ez az egész ünnepélyes bevonulás délután van, miután délelőtt elvégezték mindazt a liturgiát, amit vasárnap szoktak, azzal a különbséggel, hogy nem a szokott módon, a feltámadás helyén, az Anasztaziszban gyülekeztek, hanem a Golgotán, a Martyriumban, onnét vonultak az Anasztaziszba. Jeruzsá­lem­ben a VII. és a XI. században is megtartják ezt a körmenetet, innen származik át először Perzsiába és Edesszába a VI. században, majd Konstantinápolyba a IX-X. században, végül pedig az egész keleti egyházba, bár itt pálmát sosem szenteltek. Nyugaton ezt a vasárnapot az első évezredben inkább a szenvedés jellegzi, ekkor olvassák a passiót, Nagy Szent Leó pápa (440-461) az Úr szenvedéséről ezen a napon tart beszédeket. Amint az egész nagyböjt összekapcsolódik a Húsvét vigíliáján történő keresztelésre való előkészülettel, úgy ez a vasárnap is jelentős szerepet tölt be a szentség vétele felé vezető úton. A gall és a hispán egyházakban ezen a vasárnapon fejezték be a keresztelendők előkészítését, megtanították nekik a hitvallást. Ennek átadása, a Traditio Symboli szigorúan szóban történt, nem volt szabad ugyanis az üldözések és az új tagok árulásától való félelem miatt leírni ezt. Ezen a napon néhány helyen elkezdték lenyírni és megmosni a keresztelendők haját, amiről captilavionak is nevezik az ünnepet. A VIII. században a katekumenátus intézménye megszűnt, ezzel Virágvasárnap jellegében is mind inkább előtérbe került a jeruzsálemi bevonulás motívuma. Körmenetet nyugaton először Szent Ambrus említ. A pálmaszentelés első nyoma a bobbioi Sacramentarium Gallicanumban található, a VIII. század körül együtt van tehát a teljes szertartás: pálmaszentelés és körmenet. A körmenetben pálmát vittek, mely a győzelmet jelenti. Szent Ágoston szerint ez Krisztus Urunknak a hálál és az ördög fölött aratott győzelmét szimbolizálja, valamint olajágat is vittek, ez a békére és irgalmasságra emlékeztetett. Hajdan Spanyol- és Franciaországban a pálma- és olajágakon kívül rudakra tűzött virágcsokrokat is szenteltek, amiről pascha floridumnak hívták ezt a vasárnapot.

Egyhazi hirekbe_2

A középkori magyar egyházakban is kellő fénnyel tartották meg ezt a szertartást. „A körmenet kiment arra a helyre, ahol az ágak megáldása történt.

Passió énekléséről: kezdetben még nem találunk említést erre vonatkozóan, később Rómában már a VIII. századtól megtaláljuk, a XV. századtól pedig kötelező a celebránsnak felolvasnia, vagy pedig elénekelnie a szenvedéstörténetet ezen a vasárnapon. 1570-ben, az Szent V. Piusz által kiadott Missale Romanumban a pálmaszentelés és a körmenet megtartására ad utasítást.

 

Templomunk felújításával kapcsolatban

Továbbra is várjuk a jó szándékú emberek segítségét, hiszen a munkálatok eléggé látványos ütemben történek, köszönhetően az időjárásnak, és nagyon sok tennivaló van ami menet közben tárul elénk. Hangsúlyozni szeretném az Egyházközség elnökeként, sajnos a munkálatokhoz anyagi támogatást nem tudtunk szerezni sem a Püspökség, sem pedig pályázatok által. Ezért, hogy minden biztonsággal elvégezhessünk (ami elő van irányozva) ahhoz az Egyházközség pénze nem elég, ezért kérjük nagyon nagy tisztelettel segítség munkánkat , hogy megmenthessük TEMPLOMUNKAT.    Hálásan Köszönjük!!!

 

A hit- és erkölcstan beiratkozásról

Minden éveben felmerül a kérdés a szülőkben vajon hová írassa gyermekét, hittanra vagy erkölcstanra? Úgy gondolom, hogy ilyenkor a legegyszerűbb ha felvonultatjuk mi lehet az előnye egyik vagy másik tudásnak. Téves az a felfogás, hogy hittanra csak az járhat aki megvan keresztelve. Mindenkit szívesen látunk/ látok a hittanórákon, felekezettől függetlenül, és kereszteléstől függetlenül is. Alsó tagozatban a hittanórák nagyrészt játékos foglalkozások, ahol a bibliai történeteket kézműveskedéssel, rajzokkal, dalokkal kiegészítve utazunk vissza az időbe, egészen harmadik osztályig. Itt tovább szőjük az eseményeket, hiszen aki hitbéli meggyőződésből íratja gyermekét hittanra, azok gyermeki ebben az évben járulhatnak szentáldozáshoz, melynek szerves része és feltétele az egyház életébe való belenövés a szentmiséken való részvétel által. Itt már egy kis tanulás és számonkérés is van, ami az alapvető imákat, és a hitünk „törvényeit”-tízparancsolatot illeti. Ter­mé­szetesen ezeket az órákon tanuljuk, hiszen a hittankönyvek felépítése is ezt a tematikát követi. Felső tagozaton a bibliai történetek kiegészülnek a történelmi eseményekkel és Jézus életének valamint az Egyháznak a születésével, történelmével, Szentek életével. Úgy gondolom ezek nem lehetnek haszontalan dolgok, ha csak a rohanó világunk igazán népszerű kvíz műsorait nézzük, vagy a középiskolai történelem, irodalom könyveket. Mert mind mind kitért az alább felsorol tanításokra. Ha pedig ez hasznunkra válhat akkor miért nem írathatnánk gyermekeinket olyan órára amely tudást adhat számára, játékos, később beszélgetős formába. Mivel azonban a hittan órák is órarendben vannak törvény által, így azok ugyan olyan módon látogathatók, mint egy iskolai matek vagy egyéb óra, sőt jegyet is kell kapjanak a diákok. Mindezek fényében döntsön mindenki lelkiismerete és legjobb tudása szerint.

 

Halász Károlyné Kriszta

Világi elnök- hitokatató


' .