Kastélyból iskola

Új folyam V./2. szám

A kastély épületét a komáromi központú jezsuita kolostor atyái építtették rendház céljára a XVIII. században. Eredeti formájában földszintes, barokk stílusú volt. A rend jelvénye, az IHS rövidítés és a három szeg, ma is látható a főbejárat felett. Az innsbrucki segítő Szűz Mária képével díszített házi oltáruk ma a székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban látható.

Kastélyból iskola

Miután 1773-ban a Jézus Társaságát pápai rendelettel feloszlatták, birtokaik a kincstárra szállottak. 1775-ben Kempelen Nepomuk János, Mária Terézia katonatisztje lett a tulajdonos, halála után fia, Nándor, majd Imre. Ez utóbbi elzálogosította uradalmát a szász Koburg Gotha Ferdinánd György hercegnek, ő azonban nem jött Pázmándra lakni. Zsidóknak adta bérbe tulajdonát, akik fizetésképtelenségük miatt azt elvesztették. Egy belga bank után Lyka Anasztáz lett a birtokos. Fiának Lyka Dömének az örökösök közti osztozkodás során jutott a pázmándi uradalom, s vele a kastély. Ő az 1860-as évek után emeletet húzatott az épületre neobarokk stílusban. A parkot osztrák kertész gondozta, melynek fái között jó néhány exóta (Magyarországon nem őshonos) fa ma is látható. A patakon duzzasztó épült, túloldalán teniszpálya volt. A mai gesztenyefasor akkor valószínűleg allé lehetett, sétakocsikázásra szolgálhatott. A kastélyudvaron volt egy kút, kútházzal, mellette a parádés kocsis lakása és a parádés lovak istállója. A díszelgő hintó hajtója 1937 előtt Márkus nevű ember, majd Szajkó János, később Lukács Gyula volt. A komornyikot Tamasik Györgynek hívták. Ő táviratozott mindig Olaszországban telelő urának, ha Pázmándon már kitavaszodott. A Vadász utca elején a szürüskertben (szérűskert) volt a kastély belső cselédeinek lakása. Az1930-as években itt nyitott nyári óvodát Lyka Döméné Podmaniczky Elma bárónő az uradalom munkásai kisgyermekeinek. Lyka Döme 1937-es halála után özvegye, a bárónő kezén volt utoljára magántulajdonban a kastély.

1945-ben szovjet hadikórház, majd községi tanácsház, később egy terményforgalmi vállalat költözött a falak közé. A berendezés akkor ment tönkre, amikor a szovjet Vörös Hadsereg katonáinak fegyveres „felügyelete”mellett munkára hajtott falubeliek a kórház kialakítása miatt kiürítették az épület helyiségeit. A könyvtár köteteit a kályhákban tüzeltették el. Egy művelt katonaorvos mindössze öt kötetet tudott kimenteni a pusztításból. A harcok ukrán és kozák halottait a község robotra hajtott férfiai temették el a kastély futószőnyegei közé.

A háború elmúltával az épület pincéjét néhány helybéli szét akarta verni a téglák miatt, de mivel oltatlan mésszel épült ez annak idején, nem mentek vele semmire.

1967 októberétől működik itt az általános iskola. Ekkor bontották szét lépcsőfeljárót, és alakították át az alagsort légoltalmi pincévé.


' .