Egészségünk

Királyi konyha a gyerekek királyságában

Új folyam IV./1. szám

Új fényképalbum került fel Pázmánd község Facebook oldalára. Ide töltik fel majd folyamatosan a helyi közétkeztetésben dolgozó munkatársak azokat az ételeket ábrázoló fényképeket, amelyeket a gyerekek kérésére készítenek el, ugyanakkor mindenben megfelelnek a korszerű és egészséges étkezés, valamint a kiváló, friss alapanyagok követelményének.

Kiralyi konyha

Az első kép egy igen ínycsiklandozó, tésztában sült virslit ábrázol, de követik ezt sorra majd az étrenden szereplő ételek képei, a padlizsán krémé és a pizzáé is, utóbbiból havonta legalább egyet el kell készíteniük a szakácsoknak. S, hogy miért kell? Mert a gyerekek így döntöttek! Ugyanis az étrendet az óvodások és iskolások által kedvelt ételek előtérbe helyezésével kell összeállítaniuk, úgy, ahogyan az a kérdőíves felmérésből kiderült. És nyugalom, nem kell attól félni, hogy a gyerekek mindig csokis piskótát ennének, mert a kérdőíven felsorolt ételeket a legkorszerűbb táplálkozási alapelvek szerint állították össze a kérdezők, bőséggel szerepelnek benne gabonák, pl. a falukertben termelt tönkölybúza, zöldségfélék, főzelékek, mártások, baromfi és hal, de ha az ezekből készült ételek közül lehet rangsorolni, akkor miért ne azokat főznék, amiknek a gyerekek igazán örülnek?

Pázmándon sem jut több egy gyerek napi étkeztetésére, mint máshol az országban, s ez egyik korosztálynál sem éri el a napi 500 Ft-ot. De mégis egészségesebb, ha a helyben, vegyszermentesen megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket használják alapanyagul, s ha fagyasztott helyet „igazi” krumpli fő a fazekakban, még ha macerásabb is a pucolása, és ízfokozós adalékok helyett friss zöldfűszerrel történik az ízesítés. A pázmándi gyerekek margarin helyett igazi vajat kapnak a kenyerükre és gyakran kerül fürjtojás is a tányérjukra, s ha lehetőség van rá, mert éppen nincs „apasztás”, akkor parlagfüvet legelt kecske tejét is isszák az allergia elkerülése érdekében. A lényeg az igyekezetben és az akaratban van, megkérdezték a srácokat, s a konyhán dolgozók többlet munkájáért a gyerekek jó étvágya, egészsége és lelkesedése nyújt kárpótlást.

Ünnepek és krízishelyzetek

Új folyam III/12. szám

Mit tehetünk, ha csizma kerül az asztalra?

Képzeljük el, hogy örömmel készülünk a karácsonyra, szépen megterítünk, feltálaljuk az ételt, családunkkal, barátainkkal körbeüljük az asztalt, és amikor a legkellemesebb hangulatban vagyunk, betoppan egy visszataszító idegen, feláll az asztalra sáros csizmában és széttapossa az ünnepünket! Talán nem illik a kép egy karácsonyi lapszámba, de mindenesetre jelképezi, milyen egy krízishelyzet, ami váratlanul tör be az ember életébe, és szétzúzza az élete munkáját, várakozását, érzéseit, boldogságát.

Sokan tartós krízishelyzetben fordulnak először a meditáció felé. Hallották, hogy segít, olvastak róla, vagy talán futólag már gyakoroltak is valamilyen elcsendesedést, vagy részt vettek már egy-egy lelki gyakorlaton. A meditáció valóban hasznos krízishelyzetek esetén. De amikor az ember élete éppen romokban hever, kimerültnek és elgyötörtnek érzi magát, nem könnyű elsajátítani és működtetni egy meditációs technikát. Hiszen épp egy nehéz helyzetben akarunk először összeszedettek lenni – nagy elvárás, de így sem lehetetlen.

Sokkal jobb a helyzet azonban, ha már eleve fenntartunk egy folyamatos gyakorlást. Tehát rendszeresen végzünk valamilyen meditációt, olyat, ami hozzánk közel áll, és amit be tudunk építeni mindennapjainkba. Amikor azután olyan szituációba kerülünk, hogy összeszedettségre, elcsendesedésre, tisztánlátásra van szükségünk, akkor lehet, hogy a sűrű élethelyzet miatt konkrétan nem is tudunk épp meditálni, de az addigi gyakorlásunk eredményeképpen könnyebben megoldódik a nehéz helyzetünk.

Unnepek es krizishelyzetek_1

Vannak az életnek olyan időszakai, amikor különösen jól érezzük magunkat. Kipihentek vagyunk, ellazultunk, elmerülünk valaminek a szemlélésébe, vagy együtt vagyunk valakivel, akivel szeretetteljes a kapcsolatunk. Ilyenkor ritkán jut eszünkbe, hogy meditáljunk. Pedig ezekben az elmélyült, ellazult, kellemes helyzetekben közelebb vagyunk a meditatív állapothoz, mint krízishelyzetben, amikor esetleg szorongunk, félünk, szétszórtak vagy dühösek vagyunk, gyűlölködünk, vagy mások rosszindulatától szenvedünk. Aki tehát szeretné elkezdeni a meditációt, annak nagyszerű alkalom, hogy életének egy jó szakaszában kezdje el. Például a karácsonyi pihenő alatt.

Szinte hallom is az ellenvetést: Ha jól érzem magam, minek meditáljak? A másik pedig a szokásos kifogás: kinek van erre ideje? Ideális esetben napi legalább 30 perc meditáció ajánlott. De megdöbbenve olvastam nemrég, hogy már napi 1 perc meditáció is érezhető pozitív változást hoz az ember lelkivilágában. Egy perc ideje pedig talán mindenkinek van. Az első kérdéssel kapcsolatban két szempontot érdemes megfontolni. Az egyik, hogy nem biztos, hogy mindig jól fogom magam érezni, hiszen a dolgok folyton változnak, és amíg pozitív-negatív, szeretem-gyűlölöm pólusok mentén gondolkodunk, addig bizonyos változásokat negatívként fogunk érzékelni. Például, ha fáj a fogunk, biztosan nem arra gondolunk majd örömmel, hogy de jól keres majd a fogorvosom, ha betömi! Hanem szenvedni fogunk a fogfájástól. A másik szempont, hogy a meditáció célja nem az, hogy jól érezzem magam. Természetesen ez is egy fontos hatása, de nem az egyedüli célja.

Unnepek es krizishelyzetek_2

Elkezdhetjük tehát a meditációt úgy, hogy megfigyeljük magunkat, mikor kerülünk spontán meditatív állapotba. Tehát milyen érzés, amikor ellazultak vagyunk, figyelmünk egy tárgyra irányul, tudatunk összeszedett, érzéseink, intellektusunk elcsendesedett. Később tudatosan is előidézhetjük ezt az állapotot.

Sokféle meditáció van, maga a meditáció gyakorlása nem kötődik egy valláshoz sem, de szinte minden vallás felhasználja eszközként, és kifejlesztette a maga meditációs technikáját. Így szerencsére sok út áll rendelkezésünkre, megtalálhatjuk, számunkra melyik a testre szabott. (Az, hogy valaki nem ugyanazon az úton jár, mint mi, még nem jelenti azt, hogy rossz úton jár.) A vipassana (úgy látni a dolgokat, ahogy azok valójában vannak) meditáció például egy egyszerű technika, ahol kezdetben légzésfigyeléssel kezdjük a gyakorlást, később pedig saját testi érzéseinket, majd gondolatainkat is megfigyeljük, egy szemtanú helyzetét elfoglalva. Indiából származik, kb. 2500 éves meditációs út. Manapság nem csak kolostorokban, hanem tanfolyamokon is elsajátítható, de ha számunkra ezek nem elérhetőek, sok ingyenes oktató anyag is rendelkezésre áll, amelyek alapján önállóan is gyakorolhatunk. Keresztény meditációk közül hozzám a Mustó Péter jezsuita szerzetes által vezetett csendes ima áll legközelebb. Ez lényegileg hasonlít a vipassanához, de keresztény hagyományokon nyugszik. Mustó Péter vezette meditációt gyakran hallhatunk a Buddha FM rádióban, ahol többféle vezetett meditációhoz is hozzáférhetünk, így kipróbálhatjuk, melyik a számunkra járható út. (http://www.buddhafm.hu/)

Gondolataink és cselekedeteink csupán 5 százalékát irányítja agyunk tudatos része. A többi 95 százalékot a tudattalan tartalmak vezérlik. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy 95 százalékban fogalmunk nincs, mit miért csinálunk, és nem szabad döntésünk alapján cselekszünk, hanem olyan belénk égett minták alapján, amelyeket nem mi választottunk. A tudattalan tartalmakat feltárni és megváltoztatni a tudatos agyunkkal a legnehezebb. Ha fizikai síkon közelítünk, könnyebben megváltoztatjuk e belénk égett tudattalan tartalmakat, amelyek gyakran negatívan befolyásolják életünket. Ezt a fizikai megközelítést használjuk, amikor légzőgyakorlatot végzünk, jógát gyakorlunk, vagy meditálunk. Hiszen meditáció alatt a saját testünket, érzeteinket, légzésünket figyeljük, így építve hidat a fizikai, könnyebben elérhető világtól a lelki, mélyen elrejtett tartalmakhoz.

Bár az út sokféle, a cél egy: szeretetben, egészségesen, derűsen, nyugodtan, tiszta szívvel és tisztánlátással élni a mindennapokat, mintha minden nap ünnep lenne.

Dr. Szilágyi-Nagy Ildikó

 

Judo válogatottból aerobik edző

Új folyam III/11. szám

Sárváriné Hargitay Annát bár aerobik edzőként ismerjük, októbertől új foglalkozást, baba-mama tornát tart a Hét Forrás Művelődési Házban. Óráira a felszabadult, vidám hangulat jellemző, akárcsak rá, pedig sportpályafutását szigorú keretek közt kezdte.

Judo válogatottból aerobik edzô– Mikor kezdtél el érdeklődni a sportok, mozgás iránt?

– Szüleim fiatalon mindketten sportoltak, így engem is és a húgomat is ebben a szellemben neveltek. Ennek köszönhetően már kisiskolás korunkban több sportággal is megismerkedhettünk. Rövid művészi kerékpár pályafutás után végül a judót választottam, közel 10 évig űztem ezt a sportágat. Ez idő alatt fél Európát bejártam, számos nemzetközi versenyen vettem részt és sokat ezek közül sikerült is megnyernem. Amire viszont leginkább büszke lehetek, az magyar bajnoki 2. helyezésem, valamint, hogy a Magyar Judo Női Válogatott csapatának tagja lehettem.

– Egyenes út vezethetett volna arra, hogy judo edző légy. Az erős küzdősport-hátér után miért az aerobikra esett a választásod, miért ezt szeretnéd átadni az embereknek?

– Az egyetemi éveim alatt rájöttem, hogyha valaki felnőtt fejjel, munka mellett sportolni szeretne, akkor igen nehéz dolga van. Kevésbé érnek rá az emberek, nincs is már az a motiváció, amit egy-egy verseny nyújthat, úgyhogy tudomásul vettem, hogy judozni még hobbi szinten sem lesz lehetőségem. Az egyetem alatt ismerkedtem meg az aerobikkal. Az első edzés alkalmával magam sem értettem, hogy mit keresek ott! Mindent pont másik irányba csináltam, mint kellett volna. J Pár edzés után belejöttem és beleszerettem ebbe a mozgásformába. Rájöttem, ha felnőttként mozogni szeretnék, és esetleg másokat is mozgásra bírni, akkor ebbe az irányba kell elindulnom. Tanulmányaimmal párhuzamosan elvégeztem az edzői képzést.

– A hétköznapokban milyen jótékony hatását érezhetjük a rendszeres aerobik-edzésnek?

– A rendszeres sportolás jótékony hatásairól mindenki sokat hallhatott. Ha mindenki komolyan venné, akkor nem lenne olyan ember, aki nem mozogna rendszeresen. Mégsem ez tapasztalható. Kisfiam, Zsombor születése után 2-3 hónapig nem sportoltam semmit. Hamar felfedezhettem magamon a sport hiányának tüneteit. Kezdődött a hátfájással, majd derékfájás, szép fokozatosan jöttek a plusz kilók, lihegés nélkül nem tudtam feltolni a babakocsit az emelkedőn és végül még a térdem is megfájdult. Otthoni tornával azonban sikerült a kondíciómat és az erőnlétemet visszanyerni, panaszaimat megszüntetni. Ilyen, vagy ehhez hasonló problémákat biztosan a kedves olvasók közül is többen tapasztalnak. Talán vannak olyanok is, akik együtt is élnek vele. Pedig ezeken akár néhány hét rendszeres testmozgás is könnyedén segíthet!

– Milyen jellegű aerobik az, amit átadsz az óráidon? Hogyan épül fel a foglalkozás, kiknek ajánlod?

– Az alap aerobik híve vagyok. Ez annyit jelent, hogy az óráimon eszközök nélkül, saját testsúlyunkkal, illetve babasúllyal dolgozunk. Az eszközös órákat is hasznosnak tartom, de általánosságban elmondható róluk, hogy kiemelten dolgoztatják meg az egyes izomcsoportokat. Pl.: spinning, step aerobik, kangoo aerobik esetében a felsőtest izomzatára kis hangsúlyt helyeznek. Az óráimon egy alapos bemelegítés és rövid keringésfejlesztés után minden izomcsoportot megdolgoztatunk, majd alaposan nyújtunk. Az órát azoknak ajánlom, akik szeretnének kikapcsolódni, más anyukákkal, gyermekekkel találkozni, tapasztalatot cserélni. Akik szeretnék visszanyerni szülés előtti alakjukat, vagy esetleg annál is jobbat. Akiknek a gyermek emelgetéséből, altatásából stb. kifolyólag derék-, csípő-, térd-, hátfájdalmai vannak (ezt még sorolhatnám). Az ilyen jellegű problémák az izom regenerálása során könnyedén megszüntethetők.

– Milyen út vezetett az aerobiktól a baba-mama tornáig?

– 2014 decemberében megszületett kisfiam, Zsombor. A terhesség alatt tartottam az edzéseket, még egy héttel a kiírt időpont előtt is. Lelkes csapatomnak megígértem, hogy februárban már számíthatnak rám. Zsombor születése után azonban ő lett számomra a legfontosabb. Eszembe sem jutott, hogy két hónaposan egy edzés kedvéért őt itthon hagyjam. Úgyhogy kerestem egy olyan megoldást, amikor kisfiam is velem lehet és én is mozoghatok egy kicsit. Így született meg a baba-mama torna gondolata.

– Sok olyan ember van, aki élvezi a sportolást, szívesen jár, de egy idő után lemorzsolódik, mert nem tudja időbeosztásába illeszteni az órát, vagy mert valamiért elkedvetlenedik. Mit ajánlasz azoknak, akik kitartásukat szeretnék növelni? Van valami jó tipped, hogyan őrizheti meg valaki motivációját a rendszeres edzésre?

– Ez egy nagyon jó kérdés! Szerintem rengetegen küzdenek ezzel a problémával. Először is merni kell elindulni! Sokan azért nem mennek el egy edzésre (nem csak a baba-mama tornára gondolok), mert attól félnek, hogy nem fogják tudni végigcsinálni, hogy ők lesznek a legügyetlenebbek, és szoronganak attól, mit fognak szólni a többiek. Nekik azt üzenem, hogy mindenkinek el kell kezdeni valahol. Az első edzéseken én is ügyetlenkedtem, de ennek ellenére élveztem, én nevettem magamon a leghangosabban. Nekem is bele kellett jönnöm és meg kellett tanulnom ezt a mozgásformát. A sok motiváció mellett a legmotiválóbb talán a jó társaság, a barátnők, a jó hangulat. Ha van valaki, akivel közösen tudunk edzésre járni, vagy maga a csapat közös hullámhosszon van, az nagyon motiváló tud lenni. Persze mindenkinek más és más a fontossági sorrendje, de engem ez ösztönöz leginkább. Minden anyukát bátorítanék, hogy jöjjenek el kipróbálni a baba-mama tornát. Az első alkalom mindenkinek ingyenes! Érdemes kipróbálni!

Baba-mama torna

Új folyam III/11. szám

A baba-mama torna nem túl megerőltető, alacsony intenzitású alakformáló torna. Az edzés során minden izomcsoportot megdolgoztatunk, az ízületeket jól átmozgatjuk.

A pici babák játékos bemelegítésével kezdődik az edzés (a nagyobbacska gyerekek már mehetnek is játszani), majd mi, anyukák is bemelegítünk. Ezt követően egy rövid állóképesség-fejlesztő blokk következik, mely lépéseket ismerhetik azok, akik korábban aerobikra jártak hozzám. Az edzés második felében állásban, majd talajon is erősítő gyakorlatokat végzünk, végül egy kiadós nyújtással fejezzük be a tornát. Nagyon fontos, hogy a gyakorlatokat pontosan és helyesen végezzük, és odafigyeljünk a megfelelő légzéstechnikára.

A baba-mama torna a művelődési ház gyermekek részére kialakított tetőterében kapott helyet, ahol rengeteg játék, mackós falfestések, mesés hangulat várja a tornázni vágyó anyukák gyermekeit. Az a tapasztalat, hogy azok a babák, akik esetleg otthon ebben az időszakban nyűgösebbek, a sok-sok új ingernek, játéknak, társaságnak köszönhetően ügyesen elfoglalják magukat. Az anyukák így nyugodtan tudnak tornázni.

A baba-mama torna több szempontból is jó választás. Az anyukák örülnek, ha kimozdulhatnak otthonról, főleg a rossz idő közeledtével, ezzel akár elkerülhető a szülés utáni lehangoltság (baby blues) kialakulása. A babák mellett magukra is tudnak egy kis időt fordítani úgy, hogy közben nem is kell másra bízniuk gyermeküket. Az anyukáknak lehetőségük van tapasztalatot cserélni és tanácsokat kérni egymástól. A babákra és kisgyermekekre is szintén pozitívan hat a torna. Számukra fontos, hogy más környezetben is kipróbálhassák magukat – az új játékok és az új társaság nagyon motiváló tud lenni egy gyermek számára. Kisbabák esetében, akikkel még megvalósítható a közös torna, elmélyíti az egyébként is szoros anya-gyermek kapcsolatot. Fontos pozitívum, hogy gyermekünk látja, hogy tornázunk. Az edzés beépül a mindennapjainkba, gyermekeink megtanulják, hogy tornázni természetes és mozogni jó, így őket is arra tanítjuk, hogy a mozgás éppúgy az életünk része, mint pl. a mosogatás.

A baba-mama tornákon elsődlegesen nem én diktálok, hanem a gyerekek. Tehát az edzés során, amennyiben szükséges, a babákat meg lehet etetni, tisztába lehet tenni, majd fokozatosan visszacsatlakozhat az anyuka az edzésbe. A lényeg, hogy a baba és a mama is jól érezzék magukat.

Az edzés során nem végzünk ugráló, megerőltető gyakorlatokat, alacsony pulzusszámmal dolgozunk, így bátran ajánlom kismamáknak, szoptatós anyukáknak, akár a baba két hónapos korától, és minden mozogni szerető anyukának. A babákkal két hónapos koruktól kb. 6-8 hónapos korukig tudunk ténylegesen együtt tornázni. Utána annyira kinyílnak a világ felé, hogy a környezetük érdekesebb lesz számukra, mint a közös torna. Az edzés természetesen az apukáknak is éppúgy jót tesz. Ha van kedvük együtt lenni, közösen mozogni a családjukkal, őket is szeretettel várjuk.

 

Sárváriné Hargitay Anna

Jógatánc és családi torna – mindenkinek

Új folyam III/9-10. szám

„Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért; elég minden napnak a maga baja.” (Máté evangéliuma)

Jó ideje írom a Hírvivőbe az egészséggel, sporttal kapcsolatos cikkeket. Most eljött az idő, hogy „a saját házam táján söprögessek”, és bemutassam a jógatáncot, amelyet a művelődési házban tartok. A jóga bárkinek megfelelő sport, a családi torna pedig egy olyan óra, amelyen szülők és gyerekek mozoghatnak együtt.

Jógatánc

A jóga világát nem könnyű átlátni, hiszen egy rendkívül összetett mozgásrendszerről van szó, melyhez gondolati rendszer és életmód is társul. Ráadásul a jóga sok ezer éve alakult ki, így valóban kiforrott, összetett „sporttal” van dolgunk. A jógára utaló legrégebbi régészeti lelet körülbelül 5000 éves. Az Indus-völgyi pecsétlőn egy jógaülésben helyet foglaló, bika szarvakkal rendelkező ember látható. A jóga hagyományát sokáig csak szóban adta tovább a mester egy-egy tanítványnak. Az első írott emlékünk csak Kr. e. 4. században keletkezett. Patandzsali indiai bölcs jóga-szutrái azonban nem részletes magyarázatok, inkább vázlatos leírások. A jógának tehát egyáltalán nem csaptak akkora hírverést, mint manapság – mégis több ezer éve él és fejlődik ez a mozgásrendszer. Mi lehet benne annyira jó és hasznos, hogy kiállta az idő próbáját?

Hatékony: A jógázók pontosan végzik a testhelyzeteket és sorozatokat. Fejlődik test-tudatosságuk, ezáltal mint edzés, a jóga rendkívül hatékony.

A teljes emberre hat: Akik kitartóan járnak jógázni, arról számolnak be, hogy nem csak testi egészségük fejlődött. Fizikai testük mellett javult összpontosítási képességük, nyugodtabbak, jobb a hangulatuk, türelmesebbek magukkal és a családjukkal. Gyakori, hogy a jógázóknak régen hurcolt életproblémáikat sikerül megoldaniuk. Ennek oka az, hogy a jóga segít megtartani a jelenlétet. Ez azt jelenti, kevésbé rágódunk a múlton, kevésbé aggódunk a jövő miatt. Teljes figyelmünket a jelenre összpontosítva természetesen az életünket is jobban kormányozzuk. A jógának ez a törekvése összecseng Jézus tanításával: „Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért; elég minden napnak a maga baja.”

Feltölt, energiát ad: A jóga kiegyensúlyozó hatású. Az Ájurvéda (az indiai élettan) szerint mindannyian bizonyos alkattal születünk, mely a 3 elem valamilyen keverékéből áll (A 3 elem: tűz, víz, szél). Ezek egyensúlya sokszor felborul, ez betegséghez vezet. A jóga segít megtartani, helyreállítani az egyensúlyt.

jogatanc

Jógaórán három fő szempontunk van: Légzés, mozgás, tartás. Figyelünk arra, hogy teljes légzéssel lélegezzünk, azaz átlélegezzük a tüdőnket. Mozgásunk folyamatos és megnyújtott. A gerincünk semleges tartásban van. Ahelyett tehát, hogy olyan külsődleges szempontok vezetnék az edzésünket mint súlyok, ismétlésszámok, idők, távok, három olyan szempontra figyelünk, mely közvetlenül saját testünkre és lelkünkre hat. Természetesen semmi probléma nincs azokkal a sportágakkal, melyek a fenti külső szempontokra figyelnek, hiszen sikerélményt ad, ha pl. jó idővel teljesítünk egy távot – de a jóga az egyénre teszi a hangsúlyt. Célja, hogy az egyént saját magához képest fejlessze. Ezért végezheti örömmel és eredményesen bárki. Itt nincsenek „sportági követelmények”.

A jóga nem kötődik valláshoz. Amikor keletkezett, az emberek még nem vallásokban gondolkodtak, ahogy mi tesszük manapság. A mai világvallások akkor még nem léteztek, illetve kialakulóban voltak. A jóga egyike volt a szemléletmódoknak, melyet önállóan is lehetett használni arra, hogy az ember jobbá váljon. Később több vallási irányzat segítségül hívta. Hindu, majd buddhista szerzetesek a jóga segítségével őrizték meg egészségüket. ők gyakran elvonultan, mindentől távol meditáltak, nem volt lehetőségük „beugrani a háziorvoshoz valami gyógyszerért”, szükségük volt tehát egy hatékony egészségmegőrző „sportra”.

A jógához légző gyakorlatok, meditáció és olyan életmód is hozzá tartozik, melyben az ember arra törekszik, hogy ne ártson más élőlényeknek, erőszakmentesen éljen. Látható tehát, hogy szerteágazó rendszerről van szó, melyből manapság számunkra leginkább az egészségmegőrző sport vált hangsúlyossá. Ebből a nagy rendszerből mindenki annyit hasznosít a maga számára, amennyire éppen szüksége van, amennyit épp hasznosítani képes.

A pázmándi Hét Forrás Művelődési Házban jógatánc órát tartok. Ez egy dinamikus irányzat, ahol nem csak hosszan kitartott testhelyzeteket, hanem összefűzött sorozatokat is gyakorlunk. (Több olyan hagyományos jóga irányzat is létezik, amely a testhelyzeteket dinamikus sorozatokba fűzi.) Az órán sokféle ember vesz részt, van teljesen kezdő, és van, aki több éve gyakorol. A jógaórák úgy épülnek fel, hogy bármilyen szinten álló ember tudja követni, illetve megtalálja benne a kihívást. ősszel általában részletesen elmagyarázom a testhelyzeteket, sorozatokat, így teljesen kezdők is könnyen bekapcsolódnak. Kis kitartással azonban az év bármelyik szakában fel lehet venni a fonalat.

A visszajelzések alapján a jógázók először nehéznek érzik a szokatlan testhelyzeteket, a sorozatokat pedig nem könnyen jegyzik meg. Pár óra elteltével azonban maguk is meglepődnek, milyen gyorsan lehet fejlődni. Kitartásuk jutalma az, hogy javul az életminőségük. Sokan beszámolnak arról, hogy mozgásszervi panaszaik elmúlnak, egészségük javul. A jógaórám nem terápiás célú, de mivel javítja az általános állapotot, segít megőrizni az egészséget. Bár a jógázók nagy önfegyelemre is szert tesznek, az órákon jó a hangulat, az emberek már a társaság kedvéért is szeretnek eljárni. Minden jógatánc óra végén rövid relaxációt tartok, mindenkinek ez a kedvence. (Az óra időpontja: csütörtök 18-19.30, a csatlakozási lehetőség folyamatos.)

Családi torna

A családi torna ötletét unokahúgom és néhány falubeli szülő adta. Unokahúgom lovagol, és sok panaszt hallok arról, hogy bemerevíti a lovaglás. Ugyanerről panaszkodtak más szülők is, akiknek gyerekei lovagolnak, kajakoznak, néptáncolnak, vagy más, a gerincet és csípőt intenzíven igénybe vevő sportot művelnek. Miért van ez? Sportolni nem egészséges?!

De egészséges, és a feni sportokkal nincs is semmi baj. A bemerevedés jelenségét inkább akkor értjük meg, ha egész életmódunkat, és gyerekeink életmódját is, nagyító alá vesszük. Ennek az életmódnak a lényege: egyoldalú és hosszas terhelés. Ki ezt, ki azt, de túl hosszan és kizárólagosan csinálja. Csak autót szerelünk, csak irodában ülünk, csak iskolába járunk. Ehhez képest jó, ha elmegyünk egy-egy edzésre – azonban ezeken főleg a sportági jellegzetességeket fejleszti az edző, táncoktató, nem marad idő az általános fejlesztésre és kiegyensúlyozásra. Ráadásul egy-egy sportághoz speciális körülmények kellenek, így, ha ezek adottak, természetesen ezeket igyekszik az edző kihasználni. Fenti példáinknál: a lovardában lovagolunk, kajakpályán evezünk, táncteremben táncolunk. Érthető tehát, hogy a kiegészítő edzésre kevés az idő és a kedv. Nem véletlen, hogy a profi sportolók mindig felvesznek egy-egy kiegészítő sportágat is. Nyújtást, erősítést, gyógytornát, Pilatest vagy jógát.

A családi tornát ilyen kiegészítő sportnak szánom azoknak a gyerekeknek (7 éves kortól), akik kedvenc sportjuk mellett szeretnének másképp is mozogni: megtanulni nyújtani, ellazulni, tudatosan bánni a testünkkel, mélyen lélegezni. Tehát: karbantartani a testet. Ahogy átgondoltam az óra anyagát, rájöttem, hogy ez a torna önállóan is megállja a helyét, sőt: A munkában megfáradt szülőknek is jót tenne, ha gyerekükkel együtt lehevernének a tornaszőnyegre, és együtt tornáznának! A 45 perces órán egyszerű gyakorlatokat végzünk, melyek erősítik a törzs izmait, nyújtják a hátizmokat, rugalmassá teszik a csípőt, ellazítják a vállat és a nyakat. Megtanulunk a légzésre összpontosítani, és elengedni az izomfeszüléseket. A családi torna kellemes közös program, és nagyon hasznos mindenkinek. Szeretettel várom a családokat! (Az óra tervezett időpontja: csütörtök 17-17.45-ig., 8 fő jelentkezésével indul.)

 

További információ:

szilagyinagyildiko@gmail.com

Dr Szilágyi-Nagy Ildikó

Tánc, természet, harmónia, testi-lelki egészség

Új folyam III/9-10. szám

Jógát, tornát tart a Hét Forrás Művelődési Házban, az egészséges élelmiszerekről, sportról ír az újságunknak, írásaiból, képeiről és minden mozdulatából sugárzik az egészségtudatos életszemlélet, a harmóniára való törekvés a természettel. Bemutatjuk Dr. Szilágyi-Nagy Ildikót, aki sokszínű munkássága mellett rendszeres szerzője a Pázmándi Hírvivőnek is.

Tanc termeszet harmonia_1

– Hogyan alakult ki a jóga, a harmonikus mozgások iránti szereteted?

– 1995-ben, 17 éves koromban kezdem jógázni egy „véletlen” következtében: a Magyar Könyvklub katalógusában megláttam a Jóga mindenkinek című könyvet, megrendeltem, és elkezdtem a könyv segítségével, egyedül gyakorolni. Akkor még nem lehetett könnyen jógaórát találni a vidéki városban, ahol laktam. Pár év múlva azonban a „véletlen” egy dunántúli kis faluba költöztetett, ahol az egyik szomszéd „véletlenül” épp jógaoktató diplomát szerzett a Buddhista Főiskolán, tőle tudtam tanulni. Később Budapesten éltem, itt már sokkal könnyebb volt jógaórát találni. A táncpedagógus végzettségemet 2006-ban szereztem a Táncpedagógusok Országos Szövetségénél, az 520 órás modern tánc pedagógus szaktanfolyamon. Aktívan táncoltam azokban az években, és közben doktori képzésre jártam. 2008-ban szereztem PhD fokozatot irodalomtudomány területén.

– Irodalom, tánc, fotózás, a munka a teljes életedet kitölthetné, te mégis fontosnak tartod, hogy ezt a szemléletet és tudást önzetlenül megoszd másokkal is.

– Azt a mozgásanyagot, amit a tánc és a jóga ötvözésével létrehoztam, először a magam számára fejlesztettem ki. Nem törekedtem arra, hogy újdonságot alkossak, inkább a kitűnő mestereimtől kapott tudást alkalmaztam a saját élethelyzetemre. Rövidesen kiderült, hogy sok más ember is hasznát látja a jógatáncnak, ezért elkezdtem ezt tanítani itt, Pázmándon. Tánctanárként korábban is felnőttekkel foglalkoztam, ebből a tapasztalatból írtam egy módszertani tanulmányt (A semleges test A neutrális test elve és a flow alkalmazása amatőrök és félprofik táncoktatásában). Nemrég tudtam meg, hogy a tanulmányom jelenleg kötelező olvasmány a Szegedi Egyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar fejlesztő pedagógus hallgatóinak. Örülök, hogy ilyen formában is hasznosul ez a tudás!

– Miért éppen Pázmánd?

– Pázmándra a párom révén kerültem, itt kezdtem aktívan részt venni egy ökologikus udvarkert kialakításában. Az én részem főleg az állatok gondozása (kecske, baromfi), és a tej és termények feldolgozása lett. Bár régi gazdálkodó családból származom, a gyakorlatban az első években azért meg kellett küzdenem a feladattal. Szerencsére az itteni emberek sokat segítettek a tapasztalatukkal. Pázmánd alkalmas arra, hogy az ember elvonultabb életet éljen, és jobban ki tudja teljesíteni belső érékeit. Arra törekszem az életemben, hogy a világban legyen kevesebb az erőszak, és több a szerető kedvesség, az együttérzés, az együtt örvendezés és a derű. Ez csupa kívánatos és pozitív érték, mégsem könnyű megvalósítani, hiszen a mai világban sok a fölösleges sallang, röviden szólva, az ostobaság, amit kívülről ránk kényszerítenek. De ha minden egyén törekszik arra, hogy a szív tettei határozzák meg cselekedeteit, akkor máris egy kicsit jobb a világ, és jobban érezzük magunkat benne.

Melegben is melegíts be!

Új folyam III/7. szám

Az edzések kihagyhatatlan része a bemelegítés. Ha elindulunk egy úton, nem hagyhatjuk ki az első lépést, ezért nem hagyható el a bemelegítés az edzések elejéről még a legforróbb nyári időjárásban sem.

Melegben is melegíts be_4

Van aki „szükséges rossznak”, időpocsékolásnak tartja a bemelegítést, és gyorsan túlesik rajta, hogy mielőbb az edzés „lényegi részére” térhessen. Pedig a bemelegítés az edzés egyik lényeges eleme.  Olyannyira nem elhagyható, hogy annak, aki időhiányban szenved, és megkérdezi, mit tornázzon, azt szoktam javasolni: minden nap csináljon meg egy bemelegítést, amit bármely edzésen valaha tanult.

A bemelegítés szerepe, hogy testileg, lelkileg felkészítse az embert az intenzív mozgásra. A jó bemelegítés ellazítja az izmokat, majd fokozza az izmok vérellátását, elindítja az ízületi nedv termelését, növeli a pulzusszámot, emeli az idegrendszer készenléti állapotát. Ezekre feltétlenül szükségünk van ahhoz, hogy biztonságosan és eredményesen sportoljunk. A „meleg”, vérrel jobban ellátott izmok hasznát könnyű belátni: több oxigént, több tápanyagot kapnak és kisebb a sérülésveszély. Ízületeinkben az ízületi felszínek között a kenőanyag az ízületi nedv, ez mozgásra, illetve nyomásra kezd el termelődni. Ennek hiányában az ízületi felszínek könnyebben kopnak, ha már kopás alakult ki korábban, akkor ez fájdalommal is jár. Érdemes tehát fokozatosan, és ha szükséges, tehermentesített helyzetben megmozgatni az ízületeket az edzés elején. Számukra a bemelegítés az „olajozás”. A pulzusszám növelése érdekében érdemes a bemelegítésbe fokozódó dinamikus részeket is beiktatni. Természetesen a három fenti szempontot egyszerre vesszük figyelembe, hiszen az izmok, ízületek, és a keringési rendszer egyszerre dolgozik a bemelegítés alatt.

A fizikai bemelegítés mellett fontos, hogy az idegrendszer készenléti állapotát növeljük (emelkedjen az arousal-szint). Ez a mindennapokban azt jelenti, hogy mentálisan ráhangolódunk az adott sportág kívánalmaira, azaz figyelmünket a mozgásra és saját testünkre összpontosítjuk. Ennek a lelki tényezőnek természetesen fizikai hatása is lesz, pl. gyorsabb az izom-összehúzódás. Ha összpontosítással is készülünk az edzésre, akkor biztonságosabb és hatékonyabb lesz a tréning.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A bemelegítés általában 10-30 perc hosszú. Sok fajtája lehet eredményes, meg kell találni, kinek melyik válik be legjobban, illetve érdemes vegyíteni is a különféle módszereket. A következő bemelegítő-módszer sok éve hatékonynak bizonyul: 1. Összpontosítás, légzésfigyelés. 2. Lazítás, relaxáció. 3. Tehermentesített helyzetben végzett gyakorlatok, sorrendben haladva, testrészenként. Ezek laza nyújtások és dinamikus gyakorlatok. 4. Néhány fordított testhelyzet dinamikus végrehajtása. (Azaz ahol a szív a fej fölé kerül.) Az így felépített bemelegítés után fokozatosan és biztonságosan kezdhető az edzés. Természetesen más jó módszer is lehet. Van, aki kizárólag az adott sportág iskolázott mozdulatait szereti csinálni. Ilyenkor lassan érdemes kezdeni, és fokozatosan növelni az intenzitást. Sajnos időnként látni olyat, hogy valaki ugrásokkal kezdi a bemelegítést. Az ugrások általában a táncórák végére kerülnek, nem véletlenül, hiszen nagy fizikai igénybevételt jelentenek. Legfontosabb elv a bemelegítésnél a fokozatosság, így nem ajánlatos rögtön ugrással kezdeni semmilyen edzést. Az összpontosítást a bemelegítés egész ideje alatt tartsuk, csendesedjünk el. Később, az óra után, majd beszélgethetünk.

Léteznek passzív bemelegítési módszerek is, ezek azonban nem elegendőek a biztonságos edzéshez. A meleg zuhany, szauna, masszázs, fürdő, bedörzsölés, a sportkrémek használata csak kétszeres vérellátás-növekedést eredményez az izomzatban. A biztonságos munkához azonban tízszeres vérellátás-növekedés szükséges. Ez a tény arra is választ ad, miért sérülnek meg az emberek gyakrabban a háztartási munkában, mint sportoláskor: mert a háztartási munkára nem szoktunk bemelegíteni. Bemelegítéshez érdemes meleg ruhát viselni, ennek edzés végén, a nyújtáskor újra hasznát vesszük. A sportkrémek, mint már föntebb írtam, nem valók bemelegítésre. Erre a célra nem csak fölöslegesek, de veszélyesek is. Nem ritka, hogy a sportkrém a padlóra kerül és balesetet okoz. Kitűnőek viszont az edzés utáni izomfáradtság kezelésében, van, amelyik izomlázra is beválik.

A bemelegítést, ha otthon, saját edzésünk előtt csináljuk, személyre is szabhatjuk. Előbb-utóbb mindenki érzi, melyik az a testrésze, amely több törődést igényel – esetleg régi sérülés, vagy munkahelyi egyoldalú fizikai terhelés miatt. Táncórák előtt az a szokás, hogy a közös bemelegítés előtt maguk is melegítenek a táncosok. ők profik, vigyázniuk kell a testükre. Ám ezt mindenkiről elmondhatjuk: a testre szükség van, hiszen ez a legszűkebb értelemben vett lakóhelyünk. Érdemes megismerni, és vigyázni rá.

                                                                                                                              dr. Szilágyi-Nagy Ildikó

Folyamatos böjt, avagy miért étkeznek egyre többen húsmentesen? 2.

Új folyam III/3. szám

Tavaly a böjti időszakban gyakorlati szempontból írtunk arról, mire érdemes figyelnie annak, aki nem eszik húst. Idén, két részben, áttekintjük, milyen érveket említenek leggyakrabban az emberek a húsmentes étrend mellett. Az első részben beszéltünk a környezetvédelmi- és etikai okokról, húsvét közeledtével megvizsgáljuk az egészségügyi- és vallási megfontolásokat.

„A marhahúsipar több amerikai halálát okozta, mint az összes e századi háború, természeti katasztrófa és autóbaleset együttvéve. Ha az ember egyetért azzal, hogy a marhahús „az igazi étel az igazi embernek”, akkor jól teszi, ha közel lakik egy jó kórházhoz.” Neal D. Barnard (orvos, kutató, a Felelős Medicina Orvostársaság alapítója)

A vegetáriánus étrendet azért tartják jó hatásúnak az egyén egészségére, mert abban több olyan táplálék van, amely az egészség javításában szerepet játszik. Egyszerűen azért, mert egy változatos, zöldség- és gabonaféléket, magvakat, tejtermékeket tartalmazó étrend több hasznos anyagot tartalmaz, mint a hús és köret sablonra épülő étkezés. Kevéssé közismert tény, hogy a húsmentes étkezéssel közvetve hozzájárulunk az egészséges mikrobiológiai környezet újjáépüléséhez is – ez pedig megint saját egészségünket javítja.

Vannak, akik vallási okokból kerülik a húsfogyasztást. A hinduk és a buddhisták egy része a nem-ártás elve miatt. A zsidó vallásúak eredetileg úgy tartották, hogy az emberek nem ehetnek állatokat, csak a munkaerejüket használhatják, a rendszeres húsevés késôbbi fejlemény. A keresztény vallások történetében is szilárdan tartják magukat a húsmentes felekezetek. Vegetáriánus szerzetesrendek a karthauziak, a karmeliták, a kapucinus apácák, a trappisták egy része és a fehér bencések. A gnosztikus keresztények szigorú hús- és alkoholmentes étrenden éltek. A harcos húsevők – hiszen vannak ilyenek, akik, bár senki nem akarja „megtéríteni” őket a zöldségevésre, már eleve ellentámadást indítanak – általában szeretnek rápirítani azokra a jámbor hívőkre, akik vallásuk miatt nem esznek húst: „Na, és a zöldséget nem sajnálod? Az is élőlény, nem?” Az ilyen kérdésekre általában elmés válaszokat kapnak: vannak, akik csak a terméseket eszik, a gyökereket nem (mert ahhoz pusztítani kell), mások mindent felhasználnak, amit a növény ad (pl. a répa levelét is), nem dobnak el semmit, így tisztelve a növényt.

Folyamatos bojt_1

Isaac Bashevis Singer, Nobel-díjas író arra hívta fel a figyelmet, hogy a húsevés tulajdonképpen egy túlhaladott rossz szokás: „Az emberek gyakran mondják, hogy az ember mindig is evett állatokat, mintha ez a tény megengedné nekünk, hogy ugyanezt a gyakorlatot folytassuk. Ezzel a logikával élve nem szabadna meggátolnunk embereket abban, hogy más embereket megöljenek, hiszen ezt is csináljuk az idők kezdete óta.”
Félreértés ne essék, ez az írás nem azért született, hogy bárkit is lebeszéljen a húsevésről – hiszen szabad döntéssel választhat mindenki, hogyan étkezik, és ésszerű húsos étrend mellett is lehet valaki viszonylag egészséges, környezetbarát és etikus az élőlényekkel, és a húshagyó étrend sem garantálja önmagában, hogy egészségesek, környezetbarátok és erkölcsösek leszünk. Azért döntöttem mégis a cikk megírása mellett, mert azt tapasztaltam, hogy a vegetáriánus étrend hatására az emberek életminősége javul, szenvedéseik pedig csökkennek. Ha egészségünkben, emberi kapcsolatainkban, közérzetünkben, társadalmi helyzetünkben változást akarunk elérni, akkor hangos fogadkozások helyett olyan apró változtatásokra van szükség, amelyek a mindennapjaink részeivé válnak. Ha kitartóan folytatunk egy-egy jó szokást, az áldásos változás elôbb-utóbb megtörténik. A közmondással szólva: lassú víz partot mos…

Dr Szilágyi-Nagy Ildikó

Negyvennapos böjt

Új folyam III/3. szám

A húsvét előtti nagyböjt első napja hamvazó szerda, ami idén február 18-ára esett. A negyvennapos böjt során mi, keresztények Jézus Krisztus föltámadásának ünnepére, a húsvétra készülünk. Mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, s így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Ferenc pápa ezt az időszakot a megújulás és a kegyelem idejének nevezte, amikor „Szükségünk van arra, hogy újra meghalljuk a próféták kiáltását, akik felemelik hangjukat és felráznak minket. Isten nem kér tôlünk semmi olyat, amit elôtte már meg ne adott volna nekünk és nem közömbös velünk szemben. Mindannyiunk életét szívén viseli, név szerint ismer minket, gondoskodik rólunk és keres minket, akkor is, ha elhagyjuk őt. Mindannyiunk élete külön-külön érdekli őt. Szeretete az, amely megakadályozza, hogy közömbös legyen az iránt, ami történik velünk” – fogalmazott a Szentatya.

A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késô délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elô: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és csak egyszer jóllakniuk. E két napon és a nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy ne fogyasszanak húst.

Szabó Hédy

Folyamatos böjt, avagy miért étkeznek sokan húsmentesen? 1. rész

Új folyam III/2. szám

Tavaly, a böjti időszakban gyakorlati szempontból vettük számba, mire érdemes figyelnie annak, aki nem eszik húst. Idén az okokat vesszük sorra, miért is döntenek az emberek úgy, hogy állandó jelleggel húsmentesen táplálkoznak.A kérdés a mi, huszonegyedik századi európai kultúránkból nézve merül föl így, hiszen nem mindenütt, és nem is mindig voltunk húsfogyasztók. Ha átgondoljuk az étkezés történetét, a természetvédelmi-, erkölcsi-, egészségügyi- és hitbéli okokat, akár úgyis felmerülhet a kérdés: miért eszünk húst?

folyamatos bojt 3

Az ember, fogazata és emésztőrendszere alapján, mindenevő. Ez azt jelenti, hogy szabadon eldöntheti, milyen táplálékkal tartja fönt magát. Vegyük sorra azokat az okokat, amikre az emberek leggyakrabban hivatkoznak, amikor arról beszélnek, miért lettek vegetáriánusok.

„A Föld az emberek minden szükségletét képes kielégíteni, a mohóságukat azonban nem.”
Mahatma Ghandi
Vannak, akik környezetvédelmi okokból nem esznek húst. Köztudott, hogy a húsfogyasztás, főképp az ipari hústermelés és a túlzott mértékű húsevés nem fenntartható. A nyugati fogyasztói társadalmak polgárai irdatlan mennyiségű húst esznek, amely döbbenetes módon leterheli a környezetet. Az Európában elfogyasztott hús előállításához ötször akkora területet kell felhasználni, mint Európa termőterületei. A húsállatok felnevelése sokkal több tápanyagot emészt föl, mint amennyit a végén, hús formájában nyerünk belőlük. Egy kiló hús előállításához több mint 10 kiló növényi táplálék, és 13 000 liter (!) víz szükséges. Az ipari állattartás amellett, hogy elhasználja a vizet, tovább terheli a környezetet szennyvízzel (többek között a korszerűtlen istállótakarítás miatt).

A háztáji állattartás szerepe az ökoszisztémában eltér az ipari hústermelés szerepétől, a hogyanja azonban itt is döntő. Hiszen ha háztáji méretben nem teszünk mást, mint kicsiben átvesszük a nagyüzemi módszereket (intenzív húsra termelés, fehérjedús tápok, antibiotikumok és hormonok, istállóztatás, az istállótrágya elpocsékolása veszélyes hulladékként, távoli piacokra termelés), akkor ugyanolyan kárt okozunk környezetünknek. A háztáji állattartás azonban része lehet egy okosan felépített családi gazdaságnak, amely akár nem is piacra, „csak” a család asztalára termel (a hasznunk így is nagy, hiszen nem kell vásárolni menni). Így a környezetszennyezés kiküszöbölhető, mert minden láncszem beleillik a folyamatba, a trágya például nem szemét, hanem aranyat érő tápanyag a talajnak.

„Egy nemzet nagysága és morális fejlettsége azon mérhető, ahogyan az állatokkal bánik.”
Mahatma Ghandi

Vannak, akik etikai megfontolásból kerülik a húsevést. A hinduizmusban elterjedt (de máshol is megtalálható) a nem-ártás elve: nem ölök meg más élőlényt. De nem kell ilyen messze mennünk ahhoz, hogy az erőszakmentességre példát kapjunk, hiszen az európai filozófiában vallástól függetlenül is felmerült a gondolat: „Az állatokkal szembeni kegyetlenség az ember önmagával szembeni kötelességével ellentétes.” (Immanuel Kant, német filozófus)

folyamatos bojt 1

Sokan sokféleképpen értelmezik, mit jelent az, hogy az ember nem árt más élőlénynek. Van, aki azt gondolja, a jó körülmények között, szeretetben nevelt, hálával elfogyasztott állat megölése rendben van. Van, aki úgy gondolja, így sincs rendben, de lakóhelye adottságai rákényszerítik, hogy állatokkal táplálkozzon. Érdekesség, hogy egymástól távol eső, szélsőséges körülmények között élő népcsoportok közül egy-egy a húsevést, mások a húsmentes étkezést választják. Az indiai rabarik például még az öreg állataikat sem vágják le, pedig sivatagos területükön nem terem egyéb, csak tüske. George Bernard Shaw, ír drámaíró úgy tartotta: „Az állatok a barátaim, és a barátaimat nem eszem meg.”

Az etikai megfontolások egyike az is, ha az ember elhatározza: nem fogyaszt mértéktelenül, hanem csak a szükségeset veszi el a természettől. Fogyasztói társadalmunkban óriási önuralomra van szükség ahhoz, hogy ezt az elvet következetesen betartsuk, és ne habzsoljunk fölösleges javakat, amelyek megvásárlása csak valaki más profitját növeli. Az így gondolkodók azt tartják, a hús nem szükséges az ember életéhez, így nem is veszik el a természettől.

Az etikai alapú vegetáriánusok gyakori érve az is, hogy ők felelősséget vállalnak magukkal, a tetteikkel kapcsolatban. Egyre több kutatás számol be arról, hogy közvetlen kapcsolatot tudnak kimutatni a húsevés és az agresszió között. Dr. Török Szilveszter Megszentelt egészség című könyvében egy olyan kísérletet emel ki, mely különböző táplálékokkal etetett állatok viselkedésváltozását vizsgálta. „(Danyilevszkij) Megpróbálta a galambokat hónapokon át kizárólag nyers hússal etetni és az eredmény megdöbbentő volt, először is megváltozott a gyomor formája, a nyálkahártya elvesztette a tömörségét és redőssé alakult, de ami a legfőbb, hogy a galambok rosszindulatú, gonosz, ingerlékeny, mohó, falánk ragadozókká váltak.

Hasonló kísérleteket végzett emlősállatokkal is. Az egyes táplálékfélék okozta reakciók itt is megfigyelhetők voltak. A disznók és a kutyák a hús hatására vaddá, ingerlékennyé, veszélyesekké váltak, viszont növényi koszton jámborak, türelmesek és engedelmesek lettek. A kutatások igazolták, hogy az állati termékekben, de főleg a húsokban van egy extrakt anyag, amely erősen izgató, ingerlő hatású. Valószínű, hogy ez az anyag okozza a nyugtalanságot, a vadságot, az agresszivitást a madaraknál és a húsevő állatoknál egyaránt.”

A vegetáriánusoktól többnyire távol áll, hogy bárkit is meg akarjanak győzni, de hangsúlyozzák az egyéni felelősséget: „Azt gondolják, én is olyan tudálékos, kaliforniai vegetáriánus vagyok, aki mindjárt közli önökkel, hogy egy pár csík szalonna rongálja az egészséget. Nem, nem vagyok az. Én azt mondom, ez egy szabad ország, és önök szabadon ölhetik meg magukat bármilyen eszközzel, ami önöknek tetszik, egészen addig, amíg a hideg holttestektől nem tudok kiállni az autómmal.” – mondja morbid humorral Scott Adams, rajzfilmkészítő. Mások nem veszik ennyire tréfásan a dolgot, egyenesen kimutatják, hogy a társadalombiztosítás kasszája olyan emberek gyógykezelése miatt üres, akik a túlzott húsfogyasztással saját magukat betegítik meg. Szigorú megfogalmazás, de épp ezért elgondolkodtató: Lehet, hogy a húsért kétszer fizetünk? Egyszer, amikor megvesszük, egyszer, amikor gyógyíttatjuk magunkat…?

Ez a kérdés átvezet a következő érvhez: vannak, akik egészségük érdekében étkeznek húsmentesen. Az egészségügyi és a vallási okokat a jövő hónapban vesszük sorra.

Ha idén is tartjuk a böjtöt, jusson eszünkbe, hogy a húsmentes étkezés nem csupán azt jelenti, hogy elhagyjuk a húst, hanem azt is, hogy teljes értékű étrenden élünk, azaz fehérjében, B-vitaminokban, zsírokban, rostokban gazdag élelmiszereket fogyasztunk.

Dr. Szilágyi Nagy Ildikó

Akár 18 milliárd…

Nem új keletű az a felismerés, hogy a Föld eltartóképessége megsokszorozódna (18 milliárd emberre lenne elég), ha az emberek nem ennének húst. „Semmi sem fogja olyan mértékben növelni az életben maradásunk esélyeit a Földön, mint az átállás a vegetáriánus étrendre” – mondta Albert Einstein fizikus.

Alexander von Humboldt német tudós, a földrajz tudományágának megalapítója már több mint egy évszázada megfogalmazta: „Ahol egy vadász él, tíz pásztor tud élni, száz gazdálkodó, és ezer kertész.” A legújabb kutatási eredmények is alátámasztják véleményét: 1 hektár föld 2-3 embert tud eltartani, ha hústermeléshez, a takarmány előállítására használják fel, és kb. tízszer ennyit, ha egyéb mezőgazdasági célokra, de akár sokszorosát és minőségibb színvonalon, ha kertészeti módszerekkel művelik, például valamilyen vegyes permakultúrát létesítenek rajta.

' .