Környezetünk

Akácos út

Új folyam V./2. szám

Pázmánd fennállásának 500. évfordulója alkalmából határozta el a Vadásztársaság és az önkormányzat, hogy közös erővel, és a lakosság bevonásával folytatják a néhány éve megkezdett fásítást a Vadászház előtt futó hosszú út mentén.

fas03

Nagyjából három évvel ezelőtt már ültettek ide úgy félezer fát, s a nemrég lezajlott szemle azt igazolta, hogy ezeknek az akácoknak a jelentős többsége szépen megeredt, s növekszik is. Jó hír ez, hiszen Pázmánd szélcsatornában van, gyakran fúj erre az uralkodó észak-nyugati szél, ami rendszerint erős is, így – ha nem fásítunk –, könnyen előfordulhat, hogy a termőtalaj felső rétegét, sokszor értékes vetőmagokkal együtt elhordja a szél. A földrajzi szaknyelv ezt deflációnak nevezi, ami a szelek pusztító munkáját jelenti, s ami sajnos Pázmánd határában nagyon is jelen lévő probléma, hiszen kevés fa állja útját a süvöltő szeleknek. A fásítás a levegő tisztasága, a szél által hordott szennyeződések, a levegőben lévő permet- és méreganyagok megkötésének szempontjából is fontos, s akkor arról még nem is beszéltünk, hogy milyen kevés fészkelőhelye van mifelénk a különböző madaraknak, amelyeknek a jelenléte például a kártevők (mezei pockok, stb.) elszaporodása miatt is lényeges.

A Vadásztársaság a mostani faültető akcióját a lakosság bevonásával tervezi, számítanak az önkéntes kezek munkájára, a hazulról hozott szerszámokra, ami a sikeres és hatékony közös munkához kell. Kiss Tibor egyéni vállalkozó traktoron hozza majd – amolyan lajtos kocsiként – a vizet, ami szintén elengedhetetlen a faültetéshez, de számítanak a szervezők arra is, hogy néhányan fúrógépet is tudnak hozni majd, ami megkönnyíti a facsemeték helyének kiásását.

Az újabb közel félezer, a mohai faiskolából vásárolt facsemetét az út északi oldalára tervezik ültetni, s mint Hollósi Attilától – aki lelkesen igyekszik összefogni ezt a kezdeményezést –, megtudtuk, úgy számolnak, hogy ennyi kis fával már elérnek az út pázmándi végéhez, Kajászó határába. A facsemetéket a mohai faiskola kedvező áron biztosítja, a beruházás összegét az önkormányzat saját költségvetésből fedezi.

fas12

A Vadásztársaság kéri a lakosságot, hogy aki csak teheti, segítsen az ültetésben munkával, szerszámokkal, vegyen részt ebben a megmozdulásban, ami sok-sok évre jelentős és jótékony természet- és környezetvédelmi hatással bír majd a falunk számára.

A faültetés tervezett időpontja március 25-e, a szervezők elképzelése szerint 9 órakor találkoznak majd a faültetők a Vadászháznál.

Kártevők elleni védekezés kora tavasszal

Új folyam V./2. szám

Bizonyára megtörtént már a kertekben a gyümölcsfák metszése és mindenki elvégezte a lemosó permetezést is. Az őszibarack és nektarin fák újabb lemosó permetezést igényelnek, mivel a hűvös csapadékos idő kedvez az őszibarack levélfodrosodás (tafrinás levélfodrosodás) fertőzések kialakulásához. Általában a levélfodrosodásra a nektarin a legérzékenyebb, ezt követik a sárga húsú őszibarackok, végül a fehér húsú őszibarackok.

Kártevők_1

Védekezésre a rézhidroxid hatóanyagú készítményeket ajánlom. (Champ DP piros bimbós állapotig, Champoin WG virágzás végéig, Funguran-OH 50 WP piros bimbós állapotig, Jokker 77WP rügyfakadásig, Kocide 2000 rügyfakadásig, Vitra Réz­hid­roxid rügyfakadásig) lehet felhasználni. Az esős idő elmúltával minél előbb végezzük el a permetezést.

Kártevők_3

A tavaszi talajmunkák végeztével, a vetéssel egy menetben célszerű elvégezni a talajlakó károsítók (drótférgek, pajorok) elleni védekezést. A sok tápnövényű károsítók minden kerti veteményben károsítanak. A cserebogár fajok lárváinak kedvenc csemegéje a saláta. Védekezésre a Force 1,5 G, nevű készítmény használható.

A talajfertőtlenítő szert vetéssel egy menetben sorkezelésre lehet felhasználni, illetve gyümölcsfa ültetéskor az ültető gödörbe kell elhelyezni a készítményt, úgy hogy a növényvédő-szer a vetőmag mellé kerüljön.

Kártevők_2

Az utóbbi években rendszeresen károsít a hagymalégy lárvája. Leggyakrabban a vöröshagymában, néha a fokhagymában is károsít. A megtámadott hagyma erősen deformálódik vagy elpusztul. Hagymalégy károsítás a hagyma gyökérnyaki részen következik be. A hagymalégy károsítását megelőzhetjük talajfertőtlenítéssel. Ekkor a talajfertőtlenítő szert a duggatott hagyma sora alá, vagy a magról vetett hagyma esetében a sorkezelés formájában használható a Force 1,5 G nevű készítmény.

Kártevők_4

Ha a hagyma kultúrában észleljük a károsítás első tüneteit, permetezéssel is védekezhetünk.

Védekezésre felszívódó szereket használjunk, melyhez minden esetben adjunk nedvesítő szert is. A II. forgalmi kategóriás Calypso 400 SC a levél burokban levő lárvák ellen is jó hatást biztosít.
A piretroidok elsősorban a rajzó legyek ellen adnak védelmet.

 

Domak Béla

Trabant apáról-fiúra

Új folyam V./1. szám

A közelmúltban betértem a falunkban Szendrei Szilárd kárpitos műhelyébe, és a sok szerszám és kellékek mellett olyat láttam, hogy a szájam is tátva maradt… Műhelyének szomszédságában egy gyönyörű Trabant állt. Igaz nem volt még teljesen felépítve, de már így is mutatós volt. Igaziból nem az autó miatt mentem, de a látvány magával ragadott. Remélem Önöket is..

Trabant apáról-fiúra_2

Szendrei Szilárdot igen sokan ismerik. Nap mint nap veszi kezelésbe a csaknem szemétbe került bútorokat, hogy azután a keze alól gyönyörűen felújítva kerüljenek vissza a tulajdonoshoz. Szép munkája mellett a régi Trabantok szeretete és az autók imádata fűti.

Édesapámnak volt egy Trabantja – kezdi a történetet. A család azzal járt mindenfelé. Nem kellett szerelőhöz vinni, mert atyám értette ennek az autónak minden baját. Maga szerelte, és természetesen én is mindig ott voltam mellette. Így azután én is megszerettem ezt a típust. Akkoriban nem sokaknak volt autója, így ez a Trabant nagy értéknek számított. Vigyáztunk is rá nagyon. Én is, nagy becsben tartottam, tizennyolc évesen azon tanultam vezetni, majd 3-4 évig aztán már én használtam.

Ahogy mindenkinél lenni szokott, Szilárd sem az autós iskolában tanult meg vezetni. Mellékutakon járt a kétütemű 601-es típussal. Néha járhatatlanokon is, kerülve a rendőröket és az ellenőrzéseket. S amikor már tökéletes volt a tudása, 18 évesen levizsgázott.

Innentől a Trabanttal óriási örömök vártak rá. Barátaival gyakran ment kisebb túrákra és büszkén mutatta mindenkinek a tunningolt autót, amelybe valósággal beleszeretett. Akkor még az volt a fontos, hogy hangos legyen benne a zene és a kipufogó „zenéje” is ámulatot keltsen. Imádta a kétütemű szagát – ez máig így van – és imádta, hogy maga is értett a négykerekűhöz. Az idők múlásával az autó is öregebb lett, így el kellett adni. Százezer forintot ért az eladáskor az, ami új korában 47 ezer volt, és csaknem 4-5 évet kellett várni, míg át lehetett venni az újat a csepeli Merkur telepen.

Trabant apáról-fiúra_3

Eladtuk a járművet, de kellett egy másik. Találtunk is Puszta­szabol­cson egy gyönyörűt. A 27 éves autó ára 170 ezer forint volt. Tip-top volt rajta minden. Egy védőnő családja adta el. Vigyáztunk is rá nagyon, de meg is hajtottuk, ha kellett. A 24 lóerő nem engedett nagy sebességet, de a
90 km/ órával mindenhova eljutottunk. Aztán jött egy újabb időszámítás..

De a Trabant iránti szerelem ma sem múlt el. Barátaival azon fáradozott, hogy megépítsenek egyet, egy igazán kedvükre valót. Sokat dolgoztak rajta, csiszolták, esztárgálták, szerelték, kárpitozták. Megépítettek egy gyermekkori álmot, nagy tunninggal. Az alkatrészeket börzén vásárolták és mára már elmondható, hogy egy teljesen új autó az övék. Egyelőre a felnőttek élvezik a „sebességet” benne, de ha a 6 éves fia felnő, 12 év múlva ő is örököl egyet, mint Szilárd is az apjától egykoron. A környéken biztos, hogy szem nem lát ilyet, ilyen csodás kétkezi munkát. Szilárd egy barátja nemrégen tunningolt magának is egyet, annak az ereje 192 lóerő lett. Csak a rendőr ne üldözze, mert talán soha nem éri utol… Igaz, a forgalmiban se ez az adat szerepel, de a hobbi mindent megér!

Szilárd, családjával minden hétvégén, ha elérkezik a péntek, az utolsó munkanap, már készül a szombatra. Ilyenkor a család elmegy fagyizni, vagy az anyjukhoz látogatóba, persze mindenhová az „új” Trabanttal. A gyerek azért élvezi a járgányt, mert utazhat benne, a papa meg azért, mert ő építette. Majd, ha elérkezik a hétfő, Szendrei Szilárd átül a hétköznapi, 130 lóerős autójába, és vége az álmodozásnak…

Trabant apáról-fiúra_1

Az NDK egykori polgárai ma már vegyes érzelmekkel tekintenek a Trabant 601-re, hiszen az mai napig a volt Kelet-Németorszg egyik fő szimbólumának számít. Európa más részein, főleg keleten az autó még mindig nagy népszerűségnek örvend, de az emberek többnyire már inkább gyűjtői és hobbi céllal vásárolják, mintsem napi használatra. Világszerte sok Trabant 601 rajongói klub létezik, rendszeres találkozókkal és a rally versenyeken is időről-időre feltűnik ez a típus. Akit érdekel, az sok érdekességet olvashat még a www.trabant.hu oldalon.

 

A Trabant „titkot” a sufniban
E. Várkonyi Péter fedezte fel

Napfordulós hangulatok

Új folyam IV./11–12. szám

A Karácsony sokaknak az év egyik legszebb ünnepe – erről talán nem is kell meggyőzni senkit – , de a nyugati keresztény kultúrában mindenesetre az egyik legnagyobb ünnep. Nem szükséges sorolni azt sem, mennyi mindent ünnepelhetünk, mennyi mindennek örülhetünk ilyenkor. Van azonban a karácsonynak egy sötétebb oldala is.

Napfordulós hangulatok_2

Sötét oldalnak nevezem, de nem kell hagynunk, hogy legyűrjön minket. A karácsonyi ünnepi időszak időjárás és munkakultúra szempontjából az év legnehezebb szakaszában van: ekkor a legkevesebb a napfény a környezetünkben, illetve ősszel túl kell esnünk az óraátállításon. Sok munkahelyen ekkorra időzítik a különböző zárásokat. Egy másik szempontból nézve november és december a szél elem csúcsidőszaka, ami nem kedvez az elme nyugalmának, az ízületeknek és a fogaknak. Fogorvosok tapasztalata, hogy novemberben, decemberben van a legtöbb munkájuk, és ugyanezt tapasztalják a mentálhigiénés, pszichológus, pszichiáter szakemberek is. Ráadásul sokunkat elsodor a karácsonyi bevásárlás is, amivel -valljuk be – szintén könnyű átlépni a józan ész szabta határokat.

Ha fentebb kissé túlzóan fekete képet is festettem az adventi, karácsonyi időszakról, arra két tudományos cikk ösztönzött, amelyet nemrégiben olvastam, és amely alátámasztja a fenti megfigyeléseket.

Az egyik cikk egy amerikai egyetem kutatásáról szólt, amelyben matematikailag is bizonyították azt a tapasztalati megfigyelést, hogy az ember mentális, érzelmi egészségéhez szükséges a napfény. A kutatásban egy pszichológus, egy fizika professzor és egy statisztikus szakember klinikai és időjárásra vonatkozó adatokat vetett össze. Az eredmény birtokában immár tudományos alátámasztást is nyert, hogy az időjárás befolyásolja a szezonális hangulatzavarokat, az időjárás komponensei közül pedig a napsütéses órák száma a lényeges. Másképp megfogalmazva: a napfény tartja egyensúlyban az érzelmi distressz szintjét. Egyszerűen szólva, a sötétebb, fényhiányosabb időszakban, amilyen a tél, könnyen mellre szívjuk a dolgokat, könnyen feszültek és lehangoltak leszünk.

A másik cikkben taglalt vizsgálat azt bizonyította, hogy az őszi óraátállítás depressziót okoz. A tanulmányt a dániai Aarhus Egyetem munkatársai végezték, az északi országok pedig, tudjuk, nagyhatalmak a depressziót illetően. Dániában a klinikákon kezelt depressziósok száma megnő rögtön a téli időszámításra való áttérés után. A 185 419 klinikai diagnosztizált esetet vizsgáló elemzés alapján a depressziós esetek növekedését az óraátállításnak tulajdonítják. Ezek súlyos, klinikai esetek, de feltételezik, hogy enyhébb depressziót, illetve hangulatzavarokat is okoz a téli időszámításra való áttérés. Javasolják, hogy a depresszióra hajlamos emberek és környezetük tudatosan kompenzálják az óraátállítás rossz hatását, amely az átállítást követő 1 hónapban a legerősebb. A mélyebb okokat találgatva újra a napsütés hiánya merült föl: a 8 órás munkarend olyan életmódot követel meg, amely nem teszi lehetővé, hogy a kora reggeli, illetve a délutáni napfényt begyűjtsük, hiszen legtöbb ember a napfényes időszakot egy sötét munkahelyen kénytelen tölteni – az óraátállítás pedig még jobban eltolja életünket a nap sötét szakaszába.

Jézus születése maga is értelmezhető egyfajta lelki fény eljövetelének, de tudjuk, hogy a téli napfordulót számos kultúra az egészen anyagi szinten is megtapasztalható fény eljövetele miatt ünnepelte. A fent röviden ismertetett kutatások klinikai eseteket tárgyalnak, ám azok, akik hajlamosak a hétköznapi lehangoltságra vagy a hangulatzavarokra, jobb, ha tudatosan beavatkoznak az időszak rossz hatását illetően, hogy elkerüljék a kellemetlen közérzetet. Megnyugtató az a tudat, hogy a Karácsony (valószínűleg) minden évben eljön, és hamarosan már hosszabbodnak a nappalok, több lesz a fény körülöttünk, így bennünk is.

Napfordulós hangulatok_1

Vajon mivel tudjuk ellensúlyozni a sötét oldalt? Legjobb, ha készítünk magunknak egy listát, amelyen összegyűjtjük, az életmódunkba milyen elemek beiktatása hozhat segítséget. Sok lehetőség van, mindenkinek más-más válik be. Alább csak néhány ötlet, milyen kategóriákban gondolkodhatunk.

Étkezés: magnéziumot és omega-3 zsírsavat tartalmazó ételek (például brokkoli, diófélék). Utolsó étkezés napnyugta után legfeljebb egy órával. Szezámmag, szezámolaj, és más jó minőségű, hidegen sajtolt olajok fogyasztása. Melegítő és szélcsökkentő fűszerek fogyasztása (például fahéj, kömény, feketebors). a túl sok élénkítő italt érdemes kerülni, hiszen az élénkítés után a lehangoltság szakasza következik.

Mozgás: rendszeres, edzettségünknek megfelelő mozgás. Ha nem is tudunk egy teljes edzést elvégezni naponta, azért minden nap legyen egy rövidebb mozgásprogramunk.

Szabad levegő, napfény: rendszeres séta vagy szabadban végzett bármilyen tevékenység, világosban. Nem baj, ha kevés az idő, már 5-10 perc is számít!

Relaxáció: minden nap tudatosan iktassunk be relaxációt. Összekapcsolhatjuk ezt valamilyen személyes rituáléval is, például megfigyelhetjük, ahogy a világos sötétre vált, gyújthatunk gyertyát, imádkozhatunk – lényeg, hogy pár percet szánjunk arra, hogy magunkba nézzünk. Lehetőségünk szerint fekve vagy ülve, légzésfigyeléssel egybekötve lazítsuk el a testet sorba véve a testtájakat. A relaxáció 5 perctől akár 1,5 óra hosszú is lehet, de már 2 perces légzésfigyelés is érezhető frissítő hatással jár.

Alvás: a kialvatlanság a lehangoltsághoz vezető legbiztosabb út. Elegendő mennyiségű és jó minőségű alvást biztosítsunk magunknak. 1 óra alváshátralékot másnap már csak 2 órányi alvással tud pótolni a szervezet.

Biztosan mindenki tudná még folytatni a sort, mi az, ami őt ösztönzi, formában tartja, jobb kedvre hangolja. Ezek mind olyan dolgok, amelyekről nem elég gondolkodni és beszélni, csinálni kell őket. Előbb-utóbb, néhány hét alatt a napi rutin részévé válnak, és sokat segítenek abban, hogy könnyebben, nyugodtabban és örömtelibben haladjanak a hétköznapok és az ünnepek is.

SZ-N I

Sziklahasadékokban, erdőben Pázmándon

Új folyam IV./10. szám

Barlangász– és erdőismereti túrára invitálta a Kutatók Éjszakáját követő napon az érdeklődőket Pázmándon Szarka Piroska vadgazda-mérnök, az erdő- és a természet szerelmese. Délelőtt a Velencei-hegység barlangjait feltáró barlangkutatót, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar adjunktusát, Dr. Tarsoly Pétert kísérhettük el a Zsidókő-hegy rejtett barlangjaihoz, délután pedig az Erdők Hete nyitányaként, Szarka Piroska vezetésével őszi erdőismereti tereptúrán vehettünk részt.

 Sziklahasadékokban_01

Dr. Tarsoly Péter a Zsidókő-hegy kialakulásáról, a barlangok titkos rejtelmeiről, csodáiról és élővilágáról mesélt, miközben a kis csapat négy órán keresztül mászta a sziklákat, kúszott felfelé vagy éppen lefelé a meredek hegyoldalban és törmeléklejtőn. A túra közben felmerülő kérdésekre kimerítő választ kaphatott mindenki. Megtudtuk például, hogy a Nadap-pázmándi hegysorban a Zsidókő-hegy a 35-37 millió éve lezajlódott andezitvulkanizmus legkeletibb tagja, alapanyaga különböző szemnagyságú vulkáni törmelékből megszilárdult kőzet (agglomerátum), amelyet az utóvulkáni működés során a meleg vizes oldatok, gőzök, gázok átjártak; ezzel átkovásították a kőzet anyagát, jellegzetesen aprószemcsés, fekete kőzetszövetet alkotva.

A túra során többek között lehetőség volt arra is, hogy egy sziklahasadékban kipróbáljuk a barlangá­szok által gyakran használt kétfalas kéménymászó technikát is; de bekúszhattunk egy alig egy hónapja felfedezett kisbarlangba is, amely olyan borsókő képződményeket rejt, amelyek kialakulásuknál fogva igazi ritkaságnak számítanak.

Sziklahasadékokban_04

– A mészkővidékeken megszokott borsókőképződéssel szemben (kalcitból és aragonitból képződnek) ezeket baktériumok hozzák létre olyan módon, hogy a kvarcot lebontják, vízben oldódó amorf opállá alakítják, majd az opál pattogatott kukorica, szarvasagancs formájában a telített oldatból a párolgás miatt kicsapódik a barlang falára – magyarázta Dr. Tarsoly Péter

Kevesen ismerhetik Pázmánd hegyoldalának a titkait, a sok rejtett zugot: a Kuszoda-álbarlangot, a Hasadék-, és a Szedres barlangot, a Csalavér-barlangot és sorolni lehetne még legalább négy-öt, a hegyoldalban rejtőző sziklás búvóhelyet. A négyórás rendkívüli barlangászás záróélménye egy rejtett barlang volt, amelybe a két és féléves Schubert Johanna is bekúszott édesanyjával. A túrán csaknem kétszáz fotó készült, amely érdekes élményt nyújthat azok számára is, akik talán a közeljövőben nem másznak a zegzugos hegyoldalba és nem barlangászkodnak egyhamar, de a felvételeket mindig megnézhetik.

Sziklahasadékokban_02

 

Sziklahasadékokban_03

 

Ne felejtsük el, hogy a barlangok a nagyközönség számára – a balesetveszély és a rongálások elkerülése végett, ill. a sajátos mikroklíma és az ott kialakult élővilág védelme érdekében – csak időnként és csak szakvezetéssel látogathatók, hiszen a barlangok az egész ország területén a törvény erejénél fogva „ex lege” védettek.

S aki délelőtt nem fáradt el eléggé, ebéd után folytathatta a túrázást Szarka Piroskával a Ter­mészet- és Vadvédelmi Köz­pont ligeterdejében. A 3 és fél órás szakvezetés végére a kis csapat tagjai már nem csak zöldet, füvet, fát és bokrot láttak a domboldalban, hanem egy tökéletesen működő ökoszisztémát, mely feltárta nekik titkait. Gyönyörű napsütéses idővel búcsúzott az ősz, a túrázók pedig lélekben feltöltődve térhettek haza egy élményekben gazdag nap végén.

Sziklahasadékokban_07

Sziklahasadékokban_06

 

Kép és szöveg: E.Várkonyi Péter

Szeder betegség

Új folyam IV./8–9. szám

A tüskétlen fekete szeder növényt úgy ismertük, hogy kevés kártevő és kórokozó támadja meg, növényvédelmére nem is fordítottunk különös figyelmet. Az idei évben viszont a szeder növényt a levélbetegségek közül megtámadta a szeder-rozsda (Kuehneola albida) nevű betegség.

Szeder betegség_4

A gomba rendkívül agresszív, a nyári spóra telepei a növény egész fonáki részén jelen vannak. A gomba spórái erősen szóródnak, a levél szinte porzik, ami további fertőzéseket indukál. Első ránézésre még az erősen fertőzött levelek is egészségesnek látszanak, mert a színén semmilyen tünet nem látszik, de ha megfordítjuk a levelet a levél fonákján sárga színű rozsdatelepek találhatók, amelyek már szinte az egész levelet beborítják. A fertőzés következtében a növény fejlődése lelassul, a bogyók hosszú ideje félérett állapotban vannak, a színesedésük lelassult, és a cukorképződés is gátolt, mivel a már szinte fekete bogyók is még rendkívül savanyúak. Az érés idejében már az élelmezés egészségügyi várakozási idő miatt nincs, illetve nem volt lehetőség vegyszeres növényvédelemre. A komplex hatóanyagokat tartalmazó levéltrágyás permetezés elősegítheti a cukorképzést, és segíti a bogyók beérését. A védekezéseket a termés betakarítása után viszont azonnal kezdjük meg. A lombvédelem segíti a vesszők beérését és gátolja az áttelelő spórák képzését. A lombhullás után a leveleket gereblyézzük össze, és ha van mód rá égessük el, ha viszont tűzgyújtási tilalom van, akkor kommunális hulladékként küldjük ki a szeméttelepre.

Szeder betegség_3

 

Szeder betegség_2

 

Szeder betegség_1

 

Védekezésre felhasználható az össze réztartalmú készítmény. A kontakt hatású rézoxiklorid, rézhidroxid, és bázikus rézszulfát hatóanyagú készítményekkel úgy permetezzünk, hogy a levél fonák része is megfelelő borítottságban kapja a növényvédő szert. A Chorus 50 WG, és a Quadris készítményt is használhatjuk.

 

Domak Béla

Megjelent a lepkekabóca

Új folyam IV./6–7. szám

Minden helyi kerttulajdonost érint az a kellemetlen felfedezés, amelyet Domak Béla – aki már máskor is adott hasznos növényvédelmi tanácsokat olvasóinknak – tett a pázmándi temetőben.

Megjelent a lepkekabóca_1 másolata

Sajnálatos tényként tudok beszámolni róla, hogy Pázmándon is találkoztam az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) nevű károsítóval. Ez a jövevény eddig még nem károsított kertjeinkben, nem tette tönkre a közterületi növényeinket. Azért kell mindenképpen szólni róla, mert hasonlóan veszélyes, mint a selyemfényű puszpángmoly, amely két év alatt gyakorlatilag tönkre tette a temetőben és a magán ingatlanok nagy részén az összes buxus növényt, és csak azért szorult vissza, mert elfogyott a tápnövénye. A lepkekabócának viszont több, mint száz tápnövénye ismert, ezért biztos nem fog éhen halni. A temetőben a bálványfa (Pázmándon ecetfának is nevezik) hajtásain láttam nagyobb kolóniát, de látható a sírokon lévő virágokon és a juharfákon is. A növények fiatal hajtásain 4-5 cm hosszú fehér viaszos bevonat látható, amelyen több fehér színű viasszal bevont, gyors mozgású lárva látható. A lárvák szabad szemmel is jól láthatók, nagyságuk eléri a 4-5 mm-t is. A károsító az utolsó lárva stádiumban van, napok múlva kialakul a szárnyas kifejlett példány, ami már nem helyhez kötött, és nagy távolságokra repül vagy viszi el a légáramlat. A védekezéseket még most, amikor lárva alakban van jelen, lehet hatékonyan elvégezni. A repülő alakok ellen már reménytelen a permetezés. Az amerikai lepkekabócát, mint a kertészeti növények új kártevőjét, először Budapesten, 2004-ben figyelték meg. Amerikából hurcolták be és így terjedt el rövid idő alatt. Míg Amerikában jelentéktelen károsító, Európa minden országa úgy írja le, hogy nagy kárt okoz ott, ahol elerjedt. Az amerikai lepkekabóca a leveleket, a hajtásokat, a lágyszárú növények szárát szívogatja. A felvett tápanyagot csak részben hasznosítja és mézharmatot ürít a levelekre, amelyen gyakran megtelepszik a korompenész. A károsítás június első felétől tapasztalható. Szívogatásával tönkreteszi a gazdanövényt, a szívogatás következtében kiválasztott mézharmat és a kártevő ürüléke erőteljesen szennyezi a környezetet. Több mint 100 tápnövénye van. Leggyakrabban károsított növényfajok az ostorfa, a juhar, a kőris, a hárs, a platán, a vadgesztenye, a borostyán. Megtalálható még a szilva, az alma, a szeder, a cseresznyefákon, a szőlőn, a citrusféléken, de még az akácon, a dión, a szilfán, a galagonyán, a somon, a kecskefűzön illetve az azáleán, de még a labdarózsa és a magnólia növényeken is. De ezzel még nincs vége, az összes egynyári virágon megtelepszik, és egész nyáron szívogatja. A konyhakerti növények szinte kivétel nélkül gazdanövényei (paprika, paradicsom, csemegekukorica, uborka). Igaz, ezeken nem tud áttelni, mivel ősszel elszáradnak, de nyáron előszeretettel szívogat rajtuk és ragacsos váladékával élvezhetetlenné teszi a növény hasznos részét. A gyomnövényeket sem kíméli, a magas aranyvessző, a nagy csalán, a fekete üröm, a gilisztaűző varádics, a mezei sóska, a fehér mécsvirág, a parlagfű, a fehér libatop, a mezei katáng, a fekete nadálytő szintén gazdanövénye.

Megjelent a lepkekabóca_2 másolata

Védekezési lehetőségként felmerülnek mechanikai módszerek, mint a fás szárúak kérgének tisztítása, a telelés megakadályozása végett, ezen kívül az olajos készítményekkel történő, tél végi lemosó permetezés is gyérítheti az áttelelő tojásokat. A már kifejlett állat ellen a Decis 2,5 EC, a felszívódóak közül pedig az Actara 25 WG, Mospilan 20 SP, Spilán 20 SP, növényvédő szer alkalmazható. A permetlébe minden esetben keverjünk nedvesítőszert, amely biztosítja a permetlé tapadását a viaszos felületen, fellazítja a károsítón levő viaszréteget is, s így a permetezés hatásosabb.

A házi kerti növényvédelmi technológia nem teszi lehetővé a 8-12m magas fák permetezését, ezért a védekezési lehetőség korlátozott.

 

Domak Béla

Javíthatók-e a háztartási gépek?

Új folyam IV./3. szám

A gyártók gyakran azt sugallják: a gépek márkaszervizben, eredeti alkatrészekkel javíthatók, de legtöbb esetben a javítás költsége olyan magas, hogy megéri inkább újat venni. A 2009-ben, Hollandiából indult „repair café” – magyarra szerviz kávézónak fordítható – mozgalom arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a gépeket legtöbb esetben megéri megjavítani, így magunkat költségektől és bosszúságtól, a Földet szennyezéstől óvjuk meg.

Javíthatók-e a háztartási gépek

Az idősebb generáció joggal mosolyoghat az ötleten, na, megint feltalálta valaki a spanyolviaszt, mintha újdonság volna, hogy a tárgyakat meg lehet javítani. Sajnálattal kell azonban észrevennünk, hogy már hazánkban is alig-alig találni jó szakembert, aki kreatívan és reális áron képes megjavítani gépeinket. Illetve – a reklámok hatására –, abban a tévhitben élünk, hogy olcsóbb és jobb lesz, ha a régi helyett újat veszünk. Ezzel azonban gyakran saját orrunk alá törünk borsot.  Kiadással terheljük magunkat, ráadásul az új gép már nem biztos, hogy ugyanolyan jó minőségű lesz, mint a régi volt (a tervezett elavulás miatt), a leselejtezett darab pedig szennyezi a környezetet, ami közvetetten szintén minket és családunkat terhel.

A repair café („szerviz kávézó”) mozgalom neve nálunk „közösségi szervizként” terjedt el. A közösségi szerviz egy a kellemest a  hasznossal ötvöző társasági esemény, ahol az emberek egy csésze tea vagy kávé mellett segítenek egymásnak megjavítani az elromlott gépeket. Az első repair café 2009-ben, Amszter­damban (Hollan­dia) nyílt, 2010-től a mozgalom alapítványi formában működik. 2013-ban már 150 rendszeres szerviz kávézót tartottak számon Hollandiában, majd ez továbbterjedt Európában (mára kb. 600 közösségi szerviz) és az Egyesült Államokban is. Galla-Korodiny Vanda egyszerűen és őszintén fogalmazta meg, miért szervezte meg az első magyar közösségi szervizt: „2012-ben olvastam a cikket a holland példáról és rettentően megtetszett. Alapvetően rosszul viselem, ha hülyének néznek, és sajnos azt kell mondjam, hogy a multik annak néznek. Ha a nagyszüleimtől örökölt dolgok még hibátlanul működnek, akkor nehezen viselem el, hogy a profit maximalizálása érdekében, szándékosan silány minőségű termékekkel árasztják el a piacot, hogy minél sűrűbben dobjuk ki őket és vegyünk újat. Ezt a fajta kereskedelmi szemléletet szeretnénk egy kicsit az emberek fejében átállítani. Ugyanis ez a fajta szemlélet beférkőzik az életünk minden területére. Lassan a párválasztás is olyan lesz, mint egy pár cipő esetében. Nem baj, ha kicsit nyom, most megy a ruhámhoz, szezon végén meg úgyis veszek másikat… Ez így nem helyes és nagyon-nagyon rossz irányba visz.” (http://anapfenyillata.cafeblog.hu)

A mozgalomnak tehát csak egy része az, hogy gépeink megőrzésével nem ártunk a környezetnek és magunknak. Másik része az, hogy felülvizsgáljuk a kereskedelmi szemléletünket: Tényleg úgy gondoljuk, hogy a pénzünket a multi cégeknek kell adnunk olyan árukért, amire nincs is szükségünk? Ha szakemberek vagyunk, megéri-e még segítenünk másoknak a szerelésben?

Innentől a téma több szálon is jó úton haladhat tovább. A közösségi szerviz egy mozgalom, amelyben a „szakik” ingyenesen nyújtanak segítséget a javításban. A gépek megmaradnak, az emberek jól érzik magukat. Az önkéntesek vagy olyan idősebb szakemberek, akik még jó ötletekkel, kézzel tudnak javítani elektromos háztartási gépeket, vagy olyan fiatalok, akik kihívást látnak az ügyben, és a legmodernebb technikát is bevetik a megoldáshoz. Hollandiában például a törött alkatrészek helyett 3D nyomtatón készítenek újakat. Vannak, akik kevésbé közösségi lények, de fontosnak tartják, hogy kilépjünk az elvadult fogyasztói szemléletből. Ők igénybe vehetik olyan szerelők segítségét, akik még foglalkozásként űzik ezt az egyre ritkább szakmát, vagy legalább esténként hajlandóak egy-egy holmit megjavítani.

A budapesti közösségi szerviz ötlete sokaknak tetszik, de személyesen még kevesen vesznek részt benne. Kisebb közösségekben, falvakban – remélhetőleg – még kevésbé van szükség a szervezésre, a mozgalom jellegre, hiszen hasonló dolog spontán is kialakul. Például, ha valaki tud varrni, kisebb ruhajavításokat is elvégez, vagy a szomszédok segítenek egymásnak abban, amihez értenek, esetleg még megtalálhatók szakemberek. A mozgalom bemutatásával arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy ez a fajta tudás és a közösségi szemlélet, ami a mi falunkban még természetes, olyan érték, ami a világból már kezd eltűnni, és amit máshol már a médiában mutatnak be. Remélem, hogy nekünk sikerül megőrizni!

Dr. Szilágyi-Nagy Ildikó

Lassú Pázmánd

Új folyam IV./2. szám

Miről is maradhatunk le? – tehetnénk fel sokszor magunknak a kérdést. Természetesen vannak helyzetek, amikor pár perc is számít. Az esetek többsége azonban nem ilyen. Inkább arról van szó, hogy a 19. század óta, az ipari forradalommal kezdődően, felgyorsult a világ. Már gyerekkorunkban elhitetik velünk, hogy az a jó, ha valaki gyors.

Lassu Pazmand_1

Pereg a film, kirándulnak az idősek otthonának lakói. Az emberek szép lassan kelnek át a zebrán, néhányan járókerettel, egyikük elejti a pénztárcát, az érmék szétgurulnak, összeszedik, ek­korra már kisebb forgalmi dugó alakul ki a zebránál. A sofőrök egy ideig csodálkoznak, mennyi idős és lassú ember, aztán türelmetlenkedni kezdenek, pedig az egész nem tart tovább 5 percnél. Az öregek csak toporognak a zebrán szívósan, szedegetik a szétgurult holmikat, végül kiderül, hogy az egész csak kandi kamera, s végül a sofőrök is nevetnek, magukon: milyen idegesek lettek, mert 5 percre meg kellett állniuk…

Az emberek többnyire gyorsan, és gyors eredményeket akarnak, és ha lehet, mindenből sokat, sőt még annál is többet. Sajnos azonban a gyorsaság nem egyenlő az eredményességgel. Ráadásul az emberi szervezetnek van saját ritmusa, ezen belül pedig mindenkinek van egyéni ritmusa is, amit a szívverése, a levegővétele határoz meg. Sokszor nem figyelünk erre, nem szánunk időt arra, hogy a saját ritmusunkban vé­gezzük napi teendőinket. Ve­gyünk egy példát az állatvilágból: bizonyos sebességnél gyorsabban nem lehet megfejni egy kecskét, egyénre szabott, melyik egyed milyen gyorsan adja le a tejet, és milyen ritmust kíván meg. Persze vannak technológiák, amelyekkel gyorsabb és nagyobb hozamra késztetik az állatokat, ezek időlegesen mű­ködnek is, de olyan áron, hogy az állatok egészsége megromlik, élethosszuk csökken. Ez egy egyszerű, de szemléletes fiziológiás példa. Gondoljunk most az emberi testre! Vannak még funkcióink, amelyek makacsul ellenállnak a felgyorsult világnak, például a magzat nem fejlődik ki 9 hónapnál korábban, az izmok relaxációja nem kezdődik el 4 perc alatt. Mi azonban megpróbálunk gyorsan és sokat élni. Vajon hányszor tesszük fel a kérdést: Mi ennek a tempónak a célja?

Lehet, hogy időt nyerünk, amit aztán nagyvonalúan elvesztegetünk máshol. Például sorban állunk a boltokban, vagy valamelyik elektronikus médiummal „szórakoztatjuk” magunkat, esetleg fölösleges játszmákba bonyolódunk a környezetünkkel – csak néhány példa az időrabló tevékenységekre. Egyre többen jönnek rá azonban, hogy az, ha valaki lassú, még nem jelenti azt, hogy nem hatékony. Sorra tapasztalják meg, hogy a visszatérés az emberléptékhez hatékonnyá, egészségessé és boldoggá teszi az embert.

Világszerte vannak olyan mozgalmak, események, amelyek a lassítás szükségességére hívják fel a figyelmet. A „slow”, azaz lassú mozgalom kezdetben csupán az étkezésre összpontosított. 1986-ban Carlo Petrini, egy olasz gasztroblogger tiltakozott egy McDonald’s megnyitása ellen. Európában számos olyan „slow food”, azaz lassú étel étterem van, ahol garantálják, hogy a vendég komótosan, azaz természetes tempójukban növő, ezért tápanyagban gazdag alapanya­gokból készült ételt kap. Az adagok akkorák, amennyit a vendég kér, és annyit is fizet ki. Az ételt frissen – lassan – készítik, annyi idő alatt fogyaszthatjuk el, amennyi alatt szeretnénk, a maradékot pedig saját dobozunkban vihetjük haza, ezzel is kímélve a környezetet a felesleges csomagolóanyagtól és a veszélyes hulladékká minősített éttermi maradékoktól. Összegezve, mintha otthon ennénk. De vajon tényleg így eszünk-e otthon, vagy már a családokba is beszivárgott a fogyasztói társadalom szemlélete: „Vegyél sok készterméket, a csomagolóanyagokat dobd el, egyél többet, mint amire szükséged van, a maradékot dobd el, majd másnap kezdd elölről. Közben dolgozz gyorsan sokat, hogy mindezt fizetni tudd.” – És most csak ez élet egyetlen területét, az étkezést érintettük.

KONICA MINOLTA DIGITAL CAMERA

Később más területek is bekapcsolódtak a slow,, azaz lassú mozgalomba, például az utazás, a gyereknevelés, az olvasás, a médiafogyasztás, a mozi vagy a design, a tárgyak megjavítása, a barkácsolás. A legkényesebb terület: a lassú munkahely. A lassú munkahely emberi léptékű, hosszú távra tervez, a tulajdonos és a dolgozók céljai közösek, meg­oldják a bejárás problémáját (például az utazással töltött időt munkaidőként kifizetik), nincsenek fölösleges munkafolyamatok és bürokratikus körök. 1999-ben társadalmi léptékűvé vált a mozgalom: a „lassú város” olyan

50 000 lakos alatti település, ahol a város van az emberért, központi értékek a tudatosság, a nyitottság, az őszinteség, a közösség, a helyi értékek őrzése, az emberléptékű tempó. Itthon az első lassú város Hódmezővásárhely lett 2010-ben. Összegezve mond­hatnánk: a lassú város voltaképpen egy nagy, élő falu.

Ha megnézzük a falut, ahol élünk, nálunk még megvannak azok az értékek, amelyeket Nyugat-Európában vagy akár a városainkban már kemény munkával kell feltámasztani. Még megvannak. Sajnos a felgyorsulás világméretű tendencia, és ha nem akarunk áldozatul esni neki, akkor tudatosan kell tennünk azért, hogy megőrizzük Páz­mánd egyik értékét: hogy ez lassú falu. Sokan kérdezik tőlem, mi van itt, hogy ide jöttem, és itt is maradtam egy európai nagyváros után,. Azt szoktam válaszolni: Semmi. Pázmánd utánozhatatlan vonzereje, hogy nincs itt semmi olyan, ami egy nagyvárosra emlékeztetne.

Mindenkinek vannak időszakai, amikor felgyorsulnak az események, én ilyenkor úgy érzem, csapdába estem. Akkor mindig előveszem a magam számára készített jelmondatomat: lassíts! Sokszor az egyetlen kiút az, ha az ember lassít, elindul befelé és visszatér a maga természetes ritmusához.

 

Dr. Szilágyi-Nagy Ildikó

Hulladékgyűjtés és szemétkedés

Új folyam IV./1. szám

Amíg volt, szidtuk, hogy rendetlen és szégyenfoltja a falunak, amióta nincs, azóta hiányoljuk. A Fehér Keresztnél megszűnt hulladékszigetről és általában a „szeméthelyzetről” kérdeztük Erdő Béla közterület felügyelőt.

Hulladékgyűjtés és szemétkedés

– Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk, legjobb az elejéről kezdeni, hogyan is alakult ki az a hulladéksziget ott a Fehér Kereszt háta mögött. Tudni kell, hogy a terület a DRV védterületéhez tartozik, s az, hogy oda konténereket telepítettünk, magával vonta, hogy felelősséggel tartoztunk annak tisztaságáért. Arra viszont senki sem számított, hogy környezettudatos, szelektív hulladékgyűjtés helyett az egészséget, sőt a vízbázist is veszélyeztető gátlástalan szemetelés lesz a dolog vége – mondja Erdő Béla. – A szürke szemetes konténerekkel pedig az volt a cél, hogy a szőlőhegyi ingatlantulajdonosoknak is legyen egy hely, ahová a háztartási szemetet lehozhatják. Eleinte heti egy alkalommal üríttettük, majd amikor ez kevésnek bizonyult, hetente kétszer is elszállíttattuk a konténerek tartalmát. Az elmúlt fél-háromnegyed évben azonban elszabadult a pokol, mindenféle oda nem illő hulladék és maradvány került a konténerekbe. Sitt, árulkodó céges melléktermékek, de még levágott disznófej is. Azután ezek a normális szemétnek egyáltalán nem nevezhető dolgok megjelentek a szelektív gyűjtőkben is…

– Azt hallottuk, hogy nem csak a faluból hordtak ide mindenféle veszélyes, vagy pusztán oda nem illő hulladékot.

– Igen, bizonyíték is van rá, nem véletlenül mondtam, hogy árulkodó volt az a sok szemét, mert voltak például olyan dolgok, amin rajta volt, hogy melyik cégtől származik. Szóval kezdett a helyzet tarthatatlanná válni, a szelektív gyűjtés egyáltalán nem volt szelektív, de a DRV illetékesei is megelégelték a dolgot, attól tartottak, hogy a sok szerves melléktermék vagy vegyszer akár veszélyes lehet a vízbázisra is. Így nem maradt más hátra, ezt a szigetet meg kellett szüntetnünk.

– Ami azért szomorú, mert ez visszalépésként is értékelhető…

– Visszalépés akkor lenne, ha valóban a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége szűnt volna meg, de sajnálatos módon épp arra volt szükség, hogy a környezetszennyezést szüntessük meg. Szelektív sziget továbbra is van egy a foci pályánál, s az óvodában is felállítottak két tárolót, műanyag palackoknak és kartonnak, s ha ide elvisszük a kiürült ásványvizes palackokat és a kartonhulladékot, akkor az még pénzt is jelent a gyerekeink javára.

– S mi lesz a szőlőhegyi telektulajdonosokkal?

– Itt is muszáj pontosítani, mert sok a félreértés. A szőlőhegyieknek is módjukban áll ugyanúgy szerződést kötni a VHG-vel, mint a falu többi lakójának, s ha ez megtörténne, nagy valószínűséggel a legtöbb helyre fel is menne a kukásautó, mint ahogy már most is felmegy néhány lakoshoz. Az is félreértés, hogy a kommunális adóban – amit ők is fizetnek – ez a szolgáltatás benne lenne. Kommunális adót mindenki fizet, s mégis van szemétdíja is. De ha a szerződés bármilyen okból nem megoldható – akár azért, mert nem állandó lakos, vagy épp a telek megközelítése problémás – , akkor is van megoldás. Az önkormányzatnál lehet kapni 350 fo­rintért olyan matricát, amivel egy 110 literes szemeteszsák elvitelét válthatjuk meg. A felmatricázott, összekötött zsákot pedig le lehet tenni valakinek a kitett kukája mellé, esetleg le lehet hozni a művelődési házhoz.

– Tehát van megoldás, csak jóakarat kell, és persze felelősség a környezetünk iránt.

– Az utóbbit kiemelném, mert sajnos romlik a helyzet a focipálya melletti szelektív konténereknél is, sőt még a temetői hulladéktárolókba is belekerülnek olyan dolgok, amik nem odavalók.

–Minden év elején szoktunk kapni szemétszállítási naptárt…

– Igen, ez a közeljövőben várható is, de annyit már tudunk, hogy 2016-ban is péntekenként jön a kukásautó, ahogy megszoktuk. Havonta egyszer, meghatározott időpontban lesz szelektív szemétszállítás is, a naptár szerint jön majd a műanyag- és a papírszállító autó. Helyi szokásaink sem változnak, jó előre meghirdetjük majd, mikor lesz lomtalanítás a nyáron, és mikor ősszel a lombtalanítás, ami az összegyűjtött zöldhulladék elszállítását jelenti. Ettől eltérő időpontokban saját költségünkre kérhetünk konténert a feleslegessé vált holmiknak, az építkezési sittet pedig kizárólag erre a célra megrendelt konténerekbe szabad tenni.

 

-dy

' .