Sport

„Foci újratöltve…”

Új folyam IV./11–12. szám

Nagy megtiszteltetés, és egyben meglepetés ért 2016 nyarán a Pázmándi Sportegyesület részéről. Az Elnök úr azzal a elképzeléssel fordult felém, hogy a labdarúgó utánpótlás csapatok (13 éves korig) képzése , az én irányításom alatt történjen. Rövid gondolkodás után az ajánlatot elfogadtam. A cél érdekében jelentkeztem és felvételt nyertem az MLSZ által indított Grassroots „C” edzőképző tanfolyamára. Tisztában voltam vele, hogy ekkora feladat egy ember számára túl nagy falat, ezért kértem fel a helyi foci csapat két fiatal játékosát, Kerkuska Lászlót és Miklós Mátét segédedzőnek, és a legkisebbek foglalkozásának gördülékenyebbé tételéhez  feleségemet Lőrincz-Csonka Éva Petrát.

Foci újratöltve_1

U7: Nagy Nimród, Kutai Gergő, Veilandics Erik, Sipos Patrik Balázs; a képről hiányzik Kroó Áron

Augusztusban kezdtük el az edzéseket. A gyerekek nagy kedvel és érdeklődéssel vetették bele magukat a közös munkába. A edzéseket egyre többen figyelték a pálya széléről is, s idővel egyre több gyermek csatlakozott hozzánk, s egyre több szülő hozta le gyermekét azzal, hogy szeretne edzésre járni. Ennek eredménye az lett, hogy a játékosok száma a hónap végére szinte megduplázódott. Az edzés látogatottságra jellemző, hogy hiányzó szinte csak betegség esetén van.

Külön öröm volt minden játékos számára, hogy az őszi Bozsik sorozaton a Sportegyesület Tao-s pályázaton nyert pénzéből vásárolt, új szerelésében futhatott ki a pályára. Az előző évekhez hasonlóan négy korosztályban képviseltük magunkat a sorozaton. Létszám gondunk egyetlen alkalommal sem volt, sőt több korosztályban alkalmanként két csapatnyi játékossal vettünk részt. A tornák jó hangulatban teltek, köszönhető ez annak is , hogy a játékosok egyre többször ismerhették meg a siker ízét. Bár a siker, az eredményesség fontos, én elsősorban a játék megszerettetését a mozgás örömét tekintem az elsődleges célnak.

Foci újratöltve_4

Köszönetet szeretnék mondani a Sportegyesületnek, aki a felszerelést biztosítja, az önkormányzatnak, a polgármesterasszonynak, aki rendelkezésünkre bocsájtotta a hivatal kisbuszát, valamint a rengeteg fénymásolási lehetőséget, s a Hét Forrás Művelődési Háznak amely biztosította a gyerekek téli felkészüléséhez a termet. Továbbá szeretnénk köszönetet mondani azoknak a vállalatoknak és vállalkozóknak is, akik a TAO-n keresztül támogattak bennünket. A legnagyobb köszönet azonban mindenképpen a szülőket illeti, akik időt és pénzt nem sajnálva segítették a munkánkat és a gyermekeik gondtalan szórakozását.

Természetesen továbbra is várjuk a gyerekek jelentkezését (fiúkat-lányokat egyaránt) akik csatlakozni szeretnének hozzánk.

Foci újratöltve_2

U9: Domak Bence, Csog Levente, Noske Márton, Szendrei Ádám, Kiripolszki Soma Sándor, Kerkuska László felkészítő edző, Nagy Zsombor, Szabó Dávid, Hibácska Gellért, Zámbó Zsombor; a képről hiányzik Németh Bence

Foci újratöltve_3

U11: Urbán Szabolcs Barnabás, Vikár Kincső, Szombathy Ádám, Hegyi Bence, Kecskés-Bajai Zsombor, Urbán Balázs Álmos, Simon Richárd, Domak Márk, vendég játékosként Szendrei Ádám és Nagy Zsombor az U9-es csapatból

Foci újratöltve_5

U13: Vagyóczki Norbert, Czakó Balázs, Molnár Tibor Marcell, Czikora Zalán, Füzesi Márton, Farkasfalvi Szabolcs, Lőrincz Bertalan, Bercsik Róbert Félix, Lőrincz Márton, Szombathy Gergő; a képről hiányzik Takács Kristóf

Lőrincz Zoltán

Sikeres csúcskísérlet

Új folyam IV./8–9. szám

Fodor András, aki sok falubelinek a fényt és a meleget hozta el az otthonába – lévén közismert villanyszerelő mester – 43 éves korában egyszer csak úgy döntött, hegymászó lesz. Nem bízta a dolgot a véletlenre, elvégzett egy sziklamászó és egy jégmászó tanfolyamot is, a mátrai teljesítménytúra után következtek a Fogarasi-havasok és az Alpok, mígnem nyolc év elteltével, immár 51 évesen idén augusztusban meghódította Európa legmagasabb csúcsát, az Elbruszt a Kaukázusban.

Sikeres csúcskísérlet_4

– Sokan hiszik azt, hogy Európa teteje a Mont Blanc, pedig nem, csak hát hajlamosak vagyunk a tőlünk keletebbre fekvő részeket már Európán kívülinek tekinteni…

– Az Elbrusz Oroszország európai részében található, a grúz határ közelében, a Kaukázus legmagasabb hegye, amelynek a csúcsa pontosan 5642 méteren van – kezdi az élménybeszámolót Fodor András. – A túra augusztus 19-től 30-áig tartott, persze ebben minden benne volt, az utazás, a városnézések, az akklimatizálódás is.

– Hogyan jutott eszedbe éppen ezt a csúcsot meghódítani?

– Baráti társasággal voltunk kirándulni, ott szembesültem a kihívással. Egy fehérvári srác társat keresett ehhez a túrához. Szerencsém volt vele, mindent megszervezett, én az indulás előtti utolsó pillanatig tudtam dolgozni. Nem olyan egyszerűek az előkészületek egy ilyen utazáshoz, hiszen Oroszországba meghívó levél kell, vízum, megfelelő időben kell érkezni, hogy esélyünk legyen feljutni a csúcsra, de ő mindent elintézett. Először Moszkvába repültünk, onnan mentünk tovább a Kaukázusba, nagy élmény volt az utolsó szakaszon a közel ötórás út egy Gaz terepjáróval…

– Hogyan került sor a csúcs meghódítására?

– Az  alaptábor 4200 méteren volt – ez már maga a gleccser – itt konténerben laktunk és próbáltunk felkészülni a végső megmérettetésre. Sokan kérdezték, hogy „és hol zuhanyoztatok?” Hát sehol. Amíg ott vagy, abban vagy, amiben felmentél, ezedbe se jut vetkőzni, olyan hideg van. Egyébként is teljesen nomád körülmények vannak. Az Elbrusznak tulajdonképpen két csúcsa van, az egyik ötezer méteren, s mellette van az ikre, ami 5642 méter. (A https://hu.wikipedia.org/wiki/Elbrusz címen látható egy 3D video az Elbruszról – a szerk.) Éjfélkor kezdtük meg a csúcstámadást, mert rossz időt ígértek, így volt esély még a vihar előtt feljutni. Az ötezer méteres csúcs után – kicsit leereszkedve – végig kell menni a két csúcs közötti nyergen, ami egy pár kilóméteres túra, majd innen következik az utolsó 800 méteres szintkülönbség megtétele, egy 3-4 kilóméteres táv.

– Sziklafalon, kötelekkel?

– Nem, ez végig gleccser, itt hágóvasakkal, jégcsákánnyal másztunk, persze ettől még meredek jég az egész, ráadásul egyre erősödött a szél, pillanatok alatt belepte a jégdara a cipőnket, ha megálltunk. Hajnali négyre, napfelkeltére értünk fel az ötezres hegytetőre és nekem fél 12-re sikerült feljutnom az 5642 méteres csúcsra. Az valami leírhatatlan érzés, valóságos eufória… Az ember letérdel, szinte zokog, elmondhatatlan… Fél 2-kor érkeztem vissza az alaptáborba, a visszaút már nagyon hosszúnak tűnt…

– Itthon mennyire izgultak érted?

– Tulajdonképpen 19 óra volt összesen, amikor „eltűntem”, az idő alatt nem volt semmi térerő, így nem tudtam hírt adni magamról. Termé­szetesen nem veszélytelen egy ilyen jégfalon közlekedni, s itt mentőt se láttunk – az Alpokban válogathat az ember, hogy francia vagy olasz helikopter hozza le ha baj van – és senki nem tudta, hogy mikor hol járunk. De szerencsére nem történt baj, büszke vagyok rá, hogy a túrán mindvégig nagyon összeszedetten tudtam teljesíteni.

Sikeres csúcskísérlet_2

Szabó Hédy

Kézilabda őszi csoportmérkőzések

Új folyam IV./8–9. szám

Óriási eredmény számunkra, hogy női kézilabdázóink – hivatalos és pontos nevén a Gárdony-Pázmánd NKSE – az idén ősztől az NB I/B-ben folytathatja a versenyzést. Az őszi csapatmérkőzések már meg is kezdődtek, az alábbi táblázatban megtalálhatók a meccsek időpontjai és természetesen az is, hogy mikor kivel játszunk. Sok sikert kívánunk a lányoknak ebben az évadban is, s természetesen szeretnénk majd időről-időre az újságban is beszámolni a jó eredményekről.

Kézilabda őszi mérkőzés

Fél évszázad után

Új folyam IV./8–9. szám

A pázmándi általános iskola 1966-ban, azaz éppen fél évszázada végzett diákjai 50 éves osztálytalálkozójukat tartották augusztus 6-án a Hegyalja Vendéglőben. A képeket az akkori osztály egyik tagjától, Csurgó Imrétől kaptuk, s azért közöljük mindkettőt, hogy valamennyi osztálytárs ránk mosolyoghasson az újság hasábjairól is…

 DIGITAL CAMERA

Kézilabdás sikertörténetek

Új folyam IV./5. szám

Tizenhárom éve, egészen pontosan 2003. június 12-én alakult meg Pázmánd Sport Egyesületen belül a Kézilabda Szakosztály. A megalakulást követően kilenc év kitartó munka következett, míg azután négy évvel ezelőtt a megyei I. osztályban történő kiváló szereplés – az ezüst érem – eredményeként csapatunk vállalhatta az NB II-ben való indulást.

A 2. helyezett női junior kézilabda csapat

A 2. helyezett női junior kézilabda csapat

Akkoriban voltak bizalmatlan, mondhatni kétkedő hangok, amelyek azt firtatták, hogy mit is akar(hat) a csapat az NB II-ben? Erre a kérdésre most lehet csak igazán frappáns választ adni, büszkén jelenthetik: immár semmit sem akarnak elérni a kézilabdás lányok az NB II-ben, hiszen mindent elértek, a felnőtt csapatnak sikerült megnyernie a bajnokságságot, s ezzel a győzelemmel azt a jogot is, hogy a következő szezonban az NB I/B-ben folytassák a versenyzést!

A bajnokságot nyert női felnőtt kézilabda csapat

A bajnokságot nyert női felnőtt kézilabda csapat

Visszatekintve erre a szép eredményre, Domak Béla, a Pázmánd NKSE elnöke büszkén jegyezte meg, hogy a felnőtt csapat úgy szerezte meg a győzelmet, hogy a legtöbb gólt dobta, és a legkevesebbet kapta a bajnokságon induló csapatok közül. Németh Helga, a felnőtt csapat edzője kiváló munkát végzett, csakúgy, mint Pánczél Barabás, a junior csapat edzője. Ifi csapatunk is maximális teljesítményt nyújtott, a bajnokság 2. helyezését sikerült megszereznie, így tehát ők is joggal bízhatnak abban, hogy az NB I/B-ben is meg tudják majd állni a helyüket.

Ami pedig az utánpótlást illeti, Domak Béla arra is büszke, hogy mind az Országos Serdülő Bajnokságon, mind pedig az Országos Gyermekbajnokságon sikerült csapatokat indítania a szakosztálynak, s úgy az OSB csapat, mint az U11-es és az U13-as korosztály a várakozásoknak megfelelően, szépen teljesített a bajnokság során. A szakosztály távolabbi terveiről faggatva Domak Béla azt mondta, akkor lenne igazán elégedett, ha teljesülhetne az az álma is, hogy Pázmándon is létesüljön szakirányú vezetéssel kézilabda iskola, csakúgy, mint az Gár­donyban és Velencén már megvalósult. Szurkolunk, hogy így legyen, az új sportcsarnok biztosan jó feltételeket tud majd biztosítani ehhez a törekvéshez!

Szeszélyes volt az április, a fociban is

Új folyam IV./4. szám

Március 26-án fiataljaink az Alba Kölyök csapatát fogadták. A mérkőzést végig kézben tartottuk, esélyt sem hagytunk a tabella alapján is rosszabb csapatnak. A félidőre magabiztos 4:1-es vezetéssel vonultunk, míg a vége 8:3-as hazai sikert hozott.

Ezen a hétvégén felnőtt csapatunk nem játszott mivel az ősz folyamán Pettend csapata visszalépett a bajnokság további részétől.

Egy hét múlva ifistáink a Videoton Baráti Kör csapatát fogadták. A mérkőzés pikáns középházi rangadónak ígérkezett, hiszen a csapatokat 1-2 pont választotta el csak egymástól. Ez a megállapítás be is jött, hiszen a meccs végig brusztolós volt, néhol már-már átlépve a szabálykönyv határait. A meccset végül egy, a 75. perc tájékán szerzett gól döntötte el a mi javunkra. Természetesen ez a gól sem egy szép akció végén született, sokkal inkább átkínlódtuk a labdát a vonalon.

Szeszélyes volt az április

Másnap felnőtt csapatunkra papíron egy sima siker várt, mivel a tabella utolsó helyén tanyázó csapatot fogadtuk. A mérkőzés viszont teljesen másképp alakult. Mondhatnám, hogy felcserélődtek a szerepek, mert mi játszottunk úgy, mint egy utolsó helyezett csapat és ők úgy, mint egy 5-6. helyen tanyázó csapat. Ennek eredményeképpen a félidőre vendég vezetéssel vonultunk. Majd a második félidőre összekaptuk magunkat és átvettük a vezetést két góllal. Ám ezt követően megelégedtünk az eredménnyel és „leparkoltuk” a buszt. Természetesen annyi szerencsénk nem volt, hogy kibekkeljük a hátralévő 10 percet, így a végén ismét találtak egy gólt a vendégek.

Egy hét múlva mindkét csapatunk Bodajkra látogatott. Fiataljaink két győzelem után vágtak bele a mérkőzésbe, erőtől duzzadva. A meccs nem is indult rosszul. Mindkét oldalon voltak helyzetek, ám már a 25. percben megpecsételtük a sorsunkat. Egy teljesen felesleges kiállítás miatt emberhátrányba kerültünk. Ezután a hazaiak átvették az irányítást, aminek eredményeként a 45. percben egy potyagól jóvoltából előnnyel vonultak az öltözőbe. A második félidőben kitámadtunk, ám a puska fordítva sült el…. Nemhogy gólt vagy gólokat lőttünk volna, hanem kaptunk helyette hármat. Plusz a mérkőzésen még egy játékost leküldtek tőlünk, majd a meccs után középső védőnk „összeverekedett” az ellenfél kapusával, miután mindketten 6 hetes eltiltásban részesültek. Csapatunk ezt nem érezte jogosnak, és próbálkozunk a büntetés csökkentésével, ám ez sajnos nem járt eredménnyel.

Pár óra múlva felnőtt csapatunkon volt a sor, hogy megmutassa mit is tud. A mérkőzésre a sok sérült és eltiltott miatt 12 fővel tudtunk megjelenni, így csak a tisztes helytállás reményében léptünk pályára. Ám várakozásinkkal ellentétben az egész első félidőben pariban voltunk a hazaiakkal, sőt a 45. percben egy tetszetős támadás végén a vezetést is megszereztük. A második játékrészben váltottak a hazaiak, és magasabb sebességi fokozatba kapcsoltak. Ez a 65. perc körül egy gólban is megmutatkozott. A gólt követően támadásban maradt a hazai csapat, több helyzetet is kidolgoztak, ám újabb gólt nem lőttek, nem úgy, mint mi. Egy labdakihozatal végén középpályásunk előtt pattogott a labda, és miután gondolt egy merészet, 35 méterről kapura lőtte a labdát, és a kint álló kapus felett egy eszméletlen bombát ragasztott a kapuba. Kétségtelen, ha lenne szavazás, megyei szinten biztosan ez lenne a szezon gólja.

Április 17-én Pákozd csapatait fogadtuk. Ifi csapatunk 4-5 fontos hiányzóval fogadta a dobogóra áhítozó pákozdiakat. Az első félidőben csak a védekezésre koncentráltunk. Jóformán lövésünk sem volt. Hátul viszont nagyszerűen álltuk a sarat, és 0:0-val vonultunk félidőre. A második félidő első támadásából gólt kaptunk, de nem estünk össze, és 5 perc alatt megfordítottuk a meccset. Újabb 5 percre rá viszont a játékvezető megadott egy kétes tizenegyest a vendégeknek, amit értékesítettek is, így újra döntetlenre állt a meccs. A maradék 30 percet Pákozd támadta végig. Már közel álltunk a bravúrnak számító X-hez, ám 5 perccel a meccs vége előtt egy szögletet követően gólt fejeltek a vendégek, és elvitték a 3 pontot. A csapatot egy rossz szó nem érheti. Ebben a szezonban ekkorát még nem harcoltunk, és minimum pontot érdemeltünk volna. Ám biztos vagyok benne, hogy a sors egyszer visszaadja majd ezt nekünk.

Délután 5 órakor már a felnőttek taposták a gyepet. Hát igazából nem is tudok mit írni… Az első félidőben kaptunk 3 nagyon buta gólt, amit hiába próbáltunk ledolgozni a második félidőben, 1 gól hiányzott a pontszerzéshez. Azt még azért szeretném hozzátenni, hogy a játékvezetői tevékenység enyhén szólva hagyott kívánni valót maga után ….

Április 23-án Etyekre látogatott ifi csapatunk. A mérkőzésen simán nyernünk kellett volna, ám ahogy az lenni szokott, a „gyengébb” csapatok ellen nem megy. A 20. percben már 2:0-ra égtünk ám ezután összeszedtük magunkat, és a félidőre már 2:2-es döntetlennel vonultunk. A fordulást követően gyorsan rúgtunk két gólt. Ezután kicsit megnyugodtunk, és teret hagytunk az Etyekieknek. Hát persze hogy összemakkoltak megint egy igen necces büntetőt, amit értékesítettek is, így a csata megint nyílt lett. Öt perccel a meccs vége előtt bevittük a végső ütést, és végül 5-3-ra megnyertük a mérkőzést.

Másnap felnőtt csapatunkat fogadta Etyek csapata. A mérkőzésre az eltiltások és sérülések miatt megint csak 11-en tudtunk elmenni, 4-5 kezdő játékos nélkül, ami nem is maradt büntetlen… A 40. percig jól tartottuk magunkat, ám a félidő végén volt két védelmi megingásunk, és máris 2:0 volt a félidő. A második félidőre úgy mentünk ki, hogy rúgunk egy gyors gólt és akkor bármi lehet… Ám ez ismét fordítva sült el, és mi kaptunk gyorsan 2 gólt. Ezt követően már csak a rugdalózás ment, és bár a végén még tudtunk szépíteni, de ez már csak szépségtapasz volt…

Ifi –  Felnőtt

Pázmánd-Csákvár   3:1   –

Bakonycsernye-Pázmánd   1:1   5:0

Mány-Pázmánd      3:2   –

Nádasdladány-Pázmánd     –    4:1

Iszkaszentgyörgy-Pázmánd  –   1:3

 

Hajdú Tamás

Elkezdődött a fociszezon

Új folyam IV./3. szám

Előző cikkünket azzal zártuk, hogy a hétvégén már éles bajnokit játszunk és reméljük, hogy minél többen eljönnek a hazai pályán zajló mérkőzésünkre. Hát mit mondjak, olvasóink ezt a kérést megfogadták, és nagyon-sokan kilátogattak a mérkőzésre, aminek hála sikerült learatnunk a babérokat is… De ne szaladjunk előre ennyire, nézzük mi is történt részletesen.

Elkezdodott a szezon

Az első, február végi bajnoki napon Csákvár volt az ellenfél. Ősszel idegenben egy csúfos 6-0-s vereségbe szaladtunk bele, amit ki akartunk javítani. Ezzel az elhatározással futottunk ki a gyepre, s már a 10. perc tájékán megszereztük a vezetést egy szöglet utáni kavarodásban. Öt percre rá újra sarokrúgásból született gól, de ezt sajnos nem mi rúgtuk. A 26. percben sikerült visszaszereznünk a vezetést, majd a második félidő első percében ismételten gólt szereztünk, s így megdupláztuk előnyünket. Sajnos ezután a vendégcsapat vette kezébe az irányítást, ám a védelmünk nagyon jól zárt, így egy magabiztos győzelemmel kezdhettük az idényt!

Ezen a hétvégén ifi csaptunk nem lépett pályára, egy héttel később volt a nyitó mérkőzésünk. A Bakonycsernye csapatával játszottunk idegenben. A mérkőzésen finoman szólva ziláltak voltunk mind fejben, mind taktikailag, így a félidőben már 2:0-ra vezettek a hazaiak. A játék képe később sem javult, kaptunk még 3 gólt, így egy kiütéses vereséget szenvedtünk el a bajnokság legelején. A felnőtteknél szintén második helyen telelt csernyei csapat ellen a mi felnőtt csapatunk felszabadultabban játszhatott. A játék során a kapuk egy-egy kivételt eltekintve nem forogtak veszélyben. A 38. percben kiállították az egyik hazai játékost második sárga lappal, de sajnos ez nem nekünk kedvezett. Hiába voltunk emberelőnyben, a játékvezető ezután folyamatosan kompenzálni akarta elkövetett hibáját, s a kapusunkat teljesen jogtalanul leküldte a pályáról a félidő utolsó percében. Az ezáltal megítélt büntetőt becserélt kapusunk majdnem megfogta, ám a pályán lévő buckán megpattant a labda, és így átcsúszott a kezei fölött. A második félidőben ismételten egy kiállítással sújtotta csapatunkat a spori. Ezután mindenki azt gondolta, hogy már csak a becsületükért fognak küzdeni a srácok. Ám nem ez történt. Még egy emberrel kevesebben is jobban játszottunk, és óriási helyzeteket puskáztunk el. A mérkőzés már az utolsó pillanataiban járt, mindenki azt hitte hogy 1:0 lesz a vége, de a csatárunk az utolsó utáni percben lekezelt egy előre vágott labdát, majd tanári módon betekerte a hosszú felsőbe. Bakony­cser­nyéről megérdemelten hoztuk el az
1 pontot, de mondhatnám úgy is, hogy otthagytunk kettőt ennél a rettentően gyengén játszó csapatnál.

Március 14-én felnőtt csapatunk Bicskén mérkőzött meg a házigazda Mánnyal. A meccsen sajnálatos módon nagyon kevesen jelentünk meg az eltiltások és a sérülések miatt. Ennek ellenére a csapat jól mozgott a pályán, és a 37. percben megszereztük a vezetést. Sajnos 3 perc múlva kiegyenlített a hazai gárda így döntetlennel vonultak szünetre a csapatok. A második félidőben a hazai együttes gyorsan el akarta dönteni a mérkőzés kimenete­lét, 15 perc alatt két gólt szereztek. Erre már csak egy válaszunk maradt a 92. percben, így kikaptunk.

Ifistáink ezen a hétvégén sem léptek pályára a hazai csapat kérésének eleget téve. Ők legközelebb a Nádasd­ladány csapatával találkoztak. A mérkőzés jónak ígérkezett mivel két közvetlen rivális feszült egymásnak. A Ladányi pálya, hát mit mondjak… A mérkőzés elején jó helyzeteket dolgoztunk ki, ám ezeket képtelenek voltunk értékesíteni. Ezután a hazaiak vették át az irányítást és szinte az első alkalmat kihasználták, és megszerezték a vezetést. A második félidőben összezuhantunk, hibát hibára halmoztunk. Ennek eredményeképpen már 4:0-ra vezettek a hazaiak. Ezt követően a meccs át­ment vagdalkozásba, és az előre ívelt labdákból összesen egyet tudtunk érvényesíteni. Így alakult ki a 4:1-es végeredmény.

Másnap felnőtt csapatunk Iszka­szent­györgyre látogatott. A mérkőzés sima vendégsikernek ígérkezett. De csak ígérkezett! Már az 5. percben megszereztük a vezetést, ám ezután csak nyomoztuk a labdát. A hazaiak akarata ér­vényesült, ám így sem tudtak egyenlíteni. A félidő utolsó 5 perce a mienk volt, így nyugodt 2:0-ás sikerrel mentünk a szünetre. Sajnos a második félidőben megint az iszkaiak irányítottak, és a 60. perc tájékán szépítettek, majd rátettek még egy lapáttal, és 7-8 emberrel támadtak már. Ráadásul a játékvezető leküldött egy embert a csapatunkból, így emberhátrányban a játék 90 százalékban a mi kapunk előtt folyt. Kontrákra azért még maradt erőnk, csak hát az a fránya befejezés hiányzott… Teltek a percek, de a helyzetek mindkét oldalon kimaradtak. Az utolsó percben a hazaiak sarokrúgáshoz jutottak. Már a kapusuk is feljött fejelni, hátha sikerül pontot szerezniük, ám a szögletet simán tisztáztuk. Ráadásul az egy szem csatárunk elé került a labda, aki így begyalogolhatott az üres kapuba, és kialakította az 1:3-as végeredményt. A mérkőzés ugyan nyögvenyelős volt, ám a lényeg, hogy megvan a 3 pont, és hogy tapadunk az élmezőnyre!

Elkezdodott a szezon_2

Hajdú Tamás

Tavaszi focikezdet

Új folyam IV./2. szám

Tavaly novemberben azzal fejeztük be futball tudósításainkat, hogy mind a felnőtt, mind az ifi csapat nagyjából az elvártak szerint szerepelt a bajnokságban. Biztos, hogy a tavasszal mindenki azon lesz,hogy még jobbat hozzon ki magából, és még előrébb végezzünk a tabellán. Ennek érdekében felnőtt csapatunk részt vett egy felkészülési tornán, míg ifistáink hetek óta gőzerővel edzenek. 

Tavaszi focikezdet_1

A felkészülési torna keretein belül a csapat négy mérkőzést játszott. Ebből kettőt győzelemmel, kettőt vereséggel abszolvált a gárda. Papíron nem túl bíztató a kezdet, viszont azt is tudni kell, hogy két mérkőzésen vagy nem tudtunk kiállni, vagy kevesebben voltunk mint az ellenfél, és hát úgy azért nehéz. Azon a két meccsen ahol normálisan ki tudtunk állni, ha döcögősen is, de nyertünk.

Az első meccsen a Megye I-es Szár csapatával mérkőztünk meg. A mérkőzésen végig az ellenfélnél volt a labda, mi pedig kénytelenek voltunk védekezni. Ám mikor megszereztük a játékszert, pontos kontrákat hajtottunk végre, aminek eredménye három gól lett. Ezt követően a Szár még jobban rákapcsolt, aminek köszönhetően szereztek még egy gólt. Ám ez még nem volt elég, hiszen ezután lehúztuk a rolót, és nem engedtünk be gólt. Ezáltal 3:2-es sikert arattunk.

Egy hét múlva volt az, hogy sajnos nem tudtunk elegen megjelenni a mérkőzés kezdetekor, s így a 3 pont az ellenfélé lett játék nélkül. Ezt követően viszont a Váli csapat adott négy játékost, s ennek köszönhetően játszani tudtunk egy jó hangulatú, barátságos mérkőzést.

Tavaszi focikezdet_2

Egy újabb hét elteltével egy fokkal jobb volt a helyzet, de még így sem nevezhető tökéletesnek. Azon a szombat reggelen 10 fővel tudtunk megjelenni, így a találkozót ugyan le tudtuk játszani, de egy emberrel kevesebben voltunk. A mérkőzést a csoport rivális Pátka együttesével játszottuk. A meccs első 60 perce jól alakult, hiszen csak 2:1-re vezetett az ellenfél, de azután sajnos megkaptuk a harmadik gólt, s ekkor valami megtört a csapatban, és nagyon el is fáradtunk. Így azután semmi esélyünk nem volt és a találkozó a mészárszékre került.

Február 21-én Újbarok csapata volt az ellenfelünk. Ezen a meccsen végig a mi akaratunk érvényesült, aminek az eredménye a félidei biztos 2:0-ás vezetés lett. A fordulást követően gyors góllal nyitottunk, amire még volt válasza az ellenfélnek, ám azután teljesen kifulladtak, mi pedig ezt kihasználva lőttünk még négy gólt. Ezzel pedig kialakult a 6:1-es végeredmény.

Egészében nézve változatos volt a csapat felkészülése, amit sikerült egy magabiztos győzelemmel lezárnunk, így azt hiszem, önbizalommal telve vághatunk neki a szezonkezdetnek. Re­méljük, február 28-án sok ember jön el buzdítani minket az első hazai mérkőzésünkre Csákvár ellen.

Hajdú Tamás

 

Változások a keretekben

Az ifi csapatból távozik Preimayer Bence (Kápolnásnyék) de érkezik is két játékos, Farkasfalvi Miklós(Pátka) és Lengyel János (Szabadegyháza).

A felnőttek közül távozik Sajó Dániel és Krómer Patrik, de érkeznek is ketten, név szerint Kovács Attila és Varga Attila.

 

Mérkőzések  Felnőtt csapat

Pázmánd-Szár      3:2

Pázmánd-Vál 0:3

Pázmánd-Pátka     1:10

Pázmánd-Újbarok   6:1

Judo válogatottból aerobik edző

Új folyam III/11. szám

Sárváriné Hargitay Annát bár aerobik edzőként ismerjük, októbertől új foglalkozást, baba-mama tornát tart a Hét Forrás Művelődési Házban. Óráira a felszabadult, vidám hangulat jellemző, akárcsak rá, pedig sportpályafutását szigorú keretek közt kezdte.

Judo válogatottból aerobik edzô– Mikor kezdtél el érdeklődni a sportok, mozgás iránt?

– Szüleim fiatalon mindketten sportoltak, így engem is és a húgomat is ebben a szellemben neveltek. Ennek köszönhetően már kisiskolás korunkban több sportággal is megismerkedhettünk. Rövid művészi kerékpár pályafutás után végül a judót választottam, közel 10 évig űztem ezt a sportágat. Ez idő alatt fél Európát bejártam, számos nemzetközi versenyen vettem részt és sokat ezek közül sikerült is megnyernem. Amire viszont leginkább büszke lehetek, az magyar bajnoki 2. helyezésem, valamint, hogy a Magyar Judo Női Válogatott csapatának tagja lehettem.

– Egyenes út vezethetett volna arra, hogy judo edző légy. Az erős küzdősport-hátér után miért az aerobikra esett a választásod, miért ezt szeretnéd átadni az embereknek?

– Az egyetemi éveim alatt rájöttem, hogyha valaki felnőtt fejjel, munka mellett sportolni szeretne, akkor igen nehéz dolga van. Kevésbé érnek rá az emberek, nincs is már az a motiváció, amit egy-egy verseny nyújthat, úgyhogy tudomásul vettem, hogy judozni még hobbi szinten sem lesz lehetőségem. Az egyetem alatt ismerkedtem meg az aerobikkal. Az első edzés alkalmával magam sem értettem, hogy mit keresek ott! Mindent pont másik irányba csináltam, mint kellett volna. J Pár edzés után belejöttem és beleszerettem ebbe a mozgásformába. Rájöttem, ha felnőttként mozogni szeretnék, és esetleg másokat is mozgásra bírni, akkor ebbe az irányba kell elindulnom. Tanulmányaimmal párhuzamosan elvégeztem az edzői képzést.

– A hétköznapokban milyen jótékony hatását érezhetjük a rendszeres aerobik-edzésnek?

– A rendszeres sportolás jótékony hatásairól mindenki sokat hallhatott. Ha mindenki komolyan venné, akkor nem lenne olyan ember, aki nem mozogna rendszeresen. Mégsem ez tapasztalható. Kisfiam, Zsombor születése után 2-3 hónapig nem sportoltam semmit. Hamar felfedezhettem magamon a sport hiányának tüneteit. Kezdődött a hátfájással, majd derékfájás, szép fokozatosan jöttek a plusz kilók, lihegés nélkül nem tudtam feltolni a babakocsit az emelkedőn és végül még a térdem is megfájdult. Otthoni tornával azonban sikerült a kondíciómat és az erőnlétemet visszanyerni, panaszaimat megszüntetni. Ilyen, vagy ehhez hasonló problémákat biztosan a kedves olvasók közül is többen tapasztalnak. Talán vannak olyanok is, akik együtt is élnek vele. Pedig ezeken akár néhány hét rendszeres testmozgás is könnyedén segíthet!

– Milyen jellegű aerobik az, amit átadsz az óráidon? Hogyan épül fel a foglalkozás, kiknek ajánlod?

– Az alap aerobik híve vagyok. Ez annyit jelent, hogy az óráimon eszközök nélkül, saját testsúlyunkkal, illetve babasúllyal dolgozunk. Az eszközös órákat is hasznosnak tartom, de általánosságban elmondható róluk, hogy kiemelten dolgoztatják meg az egyes izomcsoportokat. Pl.: spinning, step aerobik, kangoo aerobik esetében a felsőtest izomzatára kis hangsúlyt helyeznek. Az óráimon egy alapos bemelegítés és rövid keringésfejlesztés után minden izomcsoportot megdolgoztatunk, majd alaposan nyújtunk. Az órát azoknak ajánlom, akik szeretnének kikapcsolódni, más anyukákkal, gyermekekkel találkozni, tapasztalatot cserélni. Akik szeretnék visszanyerni szülés előtti alakjukat, vagy esetleg annál is jobbat. Akiknek a gyermek emelgetéséből, altatásából stb. kifolyólag derék-, csípő-, térd-, hátfájdalmai vannak (ezt még sorolhatnám). Az ilyen jellegű problémák az izom regenerálása során könnyedén megszüntethetők.

– Milyen út vezetett az aerobiktól a baba-mama tornáig?

– 2014 decemberében megszületett kisfiam, Zsombor. A terhesség alatt tartottam az edzéseket, még egy héttel a kiírt időpont előtt is. Lelkes csapatomnak megígértem, hogy februárban már számíthatnak rám. Zsombor születése után azonban ő lett számomra a legfontosabb. Eszembe sem jutott, hogy két hónaposan egy edzés kedvéért őt itthon hagyjam. Úgyhogy kerestem egy olyan megoldást, amikor kisfiam is velem lehet és én is mozoghatok egy kicsit. Így született meg a baba-mama torna gondolata.

– Sok olyan ember van, aki élvezi a sportolást, szívesen jár, de egy idő után lemorzsolódik, mert nem tudja időbeosztásába illeszteni az órát, vagy mert valamiért elkedvetlenedik. Mit ajánlasz azoknak, akik kitartásukat szeretnék növelni? Van valami jó tipped, hogyan őrizheti meg valaki motivációját a rendszeres edzésre?

– Ez egy nagyon jó kérdés! Szerintem rengetegen küzdenek ezzel a problémával. Először is merni kell elindulni! Sokan azért nem mennek el egy edzésre (nem csak a baba-mama tornára gondolok), mert attól félnek, hogy nem fogják tudni végigcsinálni, hogy ők lesznek a legügyetlenebbek, és szoronganak attól, mit fognak szólni a többiek. Nekik azt üzenem, hogy mindenkinek el kell kezdeni valahol. Az első edzéseken én is ügyetlenkedtem, de ennek ellenére élveztem, én nevettem magamon a leghangosabban. Nekem is bele kellett jönnöm és meg kellett tanulnom ezt a mozgásformát. A sok motiváció mellett a legmotiválóbb talán a jó társaság, a barátnők, a jó hangulat. Ha van valaki, akivel közösen tudunk edzésre járni, vagy maga a csapat közös hullámhosszon van, az nagyon motiváló tud lenni. Persze mindenkinek más és más a fontossági sorrendje, de engem ez ösztönöz leginkább. Minden anyukát bátorítanék, hogy jöjjenek el kipróbálni a baba-mama tornát. Az első alkalom mindenkinek ingyenes! Érdemes kipróbálni!

Szezonzárás a focistáknál

Új folyam III/11. szám

Summázva ezt a félévet, úgy gondolom, hogy mindkét csapatunk elégedett lehet a telelő pozíciójával. Bár mindkét csapat részéről voltak nagyon fájóan elhullajtott pontok, összességében mégis több volt a pozitívum, mint a negatívum. Gondoljunk bele abba, hogy az ifi csapat eddig 26 pontot szerzett, míg tavaly összesen 30-at. Vagy abba, hogy tavaly a felnőtt gárda 27 ponttal maradt bent, míg idén már most 21 pontjuk van. Remélem, hogy tavaszszal mindkét csapatunk szintet tud előre lépni, s akkor nemesebb célért fogunk tudni küzdeni.

Szezonzárás a focistáknál

Na, de nézzük az elmúlt hónap történéseit. Október 24-én ifiseink egy sokkoló vereség után utaztak Iszkaszentgyörgyre, hogy megmérkőzzenek Fehérvárcsurgóval. A mérkőzés arról szólt, hogy mi támadtunk, labdát birtokoltunk, majd elrontottuk a befejezést. Ennek persze az eredménye az lett, hogy a hazaiak már két góllal vezettek. Ám ami ezután következett, arra szerintem senki sem számított. Ugyanúgy csináltuk tovább a dolgunkat, aminek az eredménye az lett, hogy végül sikerült kiegyenlíteni és szerezni egy pontot. Mondjuk utólag belegondolva inkább buktunk kettőt, de ez már a múlt.

Másnap felnőtt csapatunk tette tiszteletét ugyanitt. A mérkőzés képe azért már nem az volt, mint az ifi meccsen, a Csurgó jobban játszott, de a lehetőségeink nekünk is megvoltak. Azonban ezek csak lehetőségek maradtak, hátul nem értettük meg egymást, amit az ellenfél természetesen kihasznált, és már 3-0 volt a javukra. Ezt követően visszaálltak a hazaiak, amit majdnem megsínylettek, de csak majdnem.
Egy hét elteltével Lepsény csapatát fogadtuk. A forgatókönyv most is ugyanaz az volt, mint az elmúlt héten, csak egy kis csavarral. Ismételten jól játszottunk, helyzeteket alakítottunk ki, amiből egyet tudtunk értékesíteni. Ezt majdnem megőriztük a végéig, de ismét csak majdnem… és ezt a gondolatot most itt be is fejezném, mert a végén még rosszat találok mondani…

November 1-jén ismét Lepsény volt a vendég. Itt azért ki lehet jelenteni, hogy mi voltunk a mérkőzés esélyesei. Először így is alakult a meccs, azután vett egy 180 fokos fordulatot, majd újra jó irányba sikerült terelnünk. Na, de menjünk csak szép sorjában. A mérkőzés a vártak szerint indult. Mi támadtunk és gólt, sőt gólokat lőttünk. Ezután valami miatt vissza vett a csapat és hagytuk, hogy kibontakozzon az ellenfél. Ennek eredményeképpen sikerült is egalizálniuk az eredményt. Ezután nagyon heves mederben ment a meccs, amire még a játékvezető is rásegített néhány furcsa ítélettel. Viszont a hajrában újra a meccs elején játszó csapatot sikerült mutatnunk, és ennek látszataként gurítottunk is az ellenfélnek 3 gólt. Így az eredmény alapján sima sikert arattunk. Hangsúlyozom, az eredmény alapján.

A rákövetkező héten Vál csapatához látogattunk, ahol muszáj volt nyerni ifistáinknak. Ez, ha nyögvenyelősen is, de sikerült. A 6-0-ás végeredmény elég impozáns, de azért nem kell hasra esni, mert ez lehetett volna nagyobb arányú is, de örüljünk annak amink van. Pozitívumként egyedül a fiatalok beállítását tudnám kiemelni, akik ezen a meccsen elég sok játékidőhöz jutottak, amit véleményem szerint meg is háláltak, gólokkal, gólpasszokkal.

Másnap felnőtt csapatunk a nagyjából azonos képességű Vállal találkozott. A mérkőzés amilyen jól indult, olyan szörnyen végződött. A vezetést mi szereztük meg, majd a Vál szép lassan kezdte átvenni az irányítást, aminek eredményeképpen eléggé megszórtak minket. A meccsen a különbséget az jelentette, hogy amíg mi mindent kihagytunk (tizenegyes,több ziccer), nekik minden beakadt. nem is nagyon ragozom túl, azt hiszem az eredmény tükrözi hogy mennyire is voltunk pechesek.

Hét nap múlva Kőszárhegy volt a vendég. Az ifi meccsnek tétje volt. Ha nyerünk, megelőzzük őket és téli 6. helyen végzünk. Ez a kis cél elérve, ugyanis egy magabiztos 2-0-ás győzelmet arattunk. A mérkőzésen mindvégig mi irányítottunk, és ha mondhatom (kicsit nagyképűen) egy percig sem forgott veszélyben a sikerünk. Vagy hát benne volt, hogy döntetlen lesz, mert nem tudunk betalálni, de az semmiféleképpen nem, hogy mi gólt kapunk.

Másnap a felnőttek is befejezték a szezont. Ezen a meccsen ismételten kötelező volt a siker a nagycsapatnak. Mondjuk, ahhoz képest elég érdekes egy meccs volt. Megszereztük a vezetést, majd fordított az ellenfél, ezután kiegyenlítettünk és kezünkbe vettük az irányítást. Végül megérdemelt sikert arattunk, ami maximum az első 20 percben forgott veszélyben, ezután viszont helyre raktuk a szekeret és győzelemmel búcsúztunk az ősztől.

Hajdú Tamás

Ifi Felnőtt
Fehérvárcsurgó-Pázmánd 2-2 3-2
Pázmánd-Lepsény 1-1 5-2
Vál-Pázmánd 0-6 1-4
Pázmánd-Kőszárhegy 2-0 6-3

' .