Ünnepnapok

2017-ben Pázmánd 500 éves lesz!

Új folyam IV./11–12. szám

A 2017 jeles év lesz településünk történetében, hiszen Pázmánd első írásos emlékei 1517-ből valók, s ez fél évezredes fennállását jelenti szeretett falunknak. Természetesen ennek a szép évfordulónak megkülönböztetett figyelem jár, szeretnénk is méltóképpen megünnepelni.

Az ünnepi előkészületeket régóta tervezi a faluvezetés, s ennek egyik állomásaként november 29-én összegyűltek mindazok, akiknek javaslataira, közösségi munkájára, véleményére mindig számíthatunk.

A munkaértekezlet célja az volt, hogy formálódjon a 2017-es év ünnepi tematikája, körvonalazódjanak a programok, a résztvevők kialakítsák az együttműködési feltételeket. A megbeszélésen részt vett Nádorfi Gabriella, a Szent István Múzeum szakembere is, aki támogatásáról biztosította a szervezőket, elmondta, hogy milyen lehetőségeket tud ajánlani a múzeum szakemberei, múzeumpedagógusai és anyagai révén. Ígérte, hogy áttanulmányozza mindazokat a kiállítási anyagokat, amelyek a múzeumban rendelkezésre állnak, s amelyek érdekesek lehetnek Páz­mánd számára. Természe­tesen figyelmeztetett azokra a szükséges engedélyezési- és adminisztratív feladatokra is, amelyek elengedhetetlenek egy-egy ilyen jellegű kiállítás, rendezvény megvalósítása során.

A résztvevők korszakokra bontották Pázmánd történelmét, hogy ezek alapján alakítsák ki az ünnepségsorozat tematikáját. Az első korszak (amely magában foglalja azt az időszakot is ami jóval megelőzte az első írásos emlékeket) Pázmánd történelme a jezsuitákig, a második a falunk a jezsuiták korában, majd a következő korszak a Kempelen család idejében történt események, végül pedig Pázmánd a Lyka család idejétől napjainkig. Természetesen a közelmúlt történetét sokféleképpen szeretnék megjeleníteni, amelyben nagy szerepet tudnak vállalni a civil szervezetek is. Fontos cél a falu sportéletének bemutatása, hiszen a sportegylet is kerek évfordulót, a 70 éves születésnapját ünnepli jövőre. Turisztikai szempontból lehet jelentős különböző kiadványok megjelentetése, a néprajzi emlékek felelevenítése, a régi mesterségek bemutatása, és nem utolsó sorban a helyi hagyományok, szokások, jellegzetes ételek megismertetése az érdeklődőkkel.

Ötletekben tehát nincs hiány, a következő lépés a pontos programterv kidolgozása, amely konkrét időpontokat, eseményeket, feladatokat és felelősöket is tartalmaz már. Ebben benne lesznek mindazok a már ezen a megbeszélésen is megfogalmazódott konkrét vállalások is, amelyek elhangzottak a megbeszélés során. Abban mindenki egyet értett, hogy méltó megünneplés csak komoly összefogással, sok önkéntes feladatvállalással képzelhető el, amit persze szervezetten, összehangoltan kell megvalósítanunk.

 

FELHÍVÁS! 

Pázmánd 500 éves születésnapja alkalmából

A Wikipedia Pázmánd történetéről a következőket írja: „Pázmánd és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, amit a területén feltárt kora vaskorból származó temető leletei, s az itt átmenő római hadi út, és római kori település nyomai is bizonyítanak.

A falut és környékét még I. István király adta Hontnak és Pázmánynak, az államalapítás idején, akiknek e környék lett nyári szálláshelye, s a későbbiekben itt alakult ki a mai falu is. Hont és Pázmány, a későbbi Hont-Pázmány nemzetség megalapítója, s róluk vette nevét a település. A tatárjárás idejéből a településről írásos emlék nem maradt fenn, az 1500-as évekről azonban már fennmaradt néhány adat: a Székesfehérvárról kivonuló török csapatok útjába eső települést a törökök templomával együtt felégették, s az csak a 18. század elején népesedett újra, nagyrészt szlovák telepesekkel….”

Nekünk, azonban, akik itt élünk Pázmándon, a MI FALUNK. Egy település, amelyik 500 éves írásos múlttal rendelkezik, már valóban történelmi léptékű.

2017 a településünk életében ezért kiemelten fontos. A méltó megemlékezés, az emlékezetes ünneplés csak akkor sikerülhet, ha összefogunk, mindazok, akiknek ősei a messzi múlt óta itt éltek, akik Pázmánd díszpolgárai, s akik Pázmándot választották lakóhelyül.

Az Önkormányzat különböző eseményekkel készül az ünnepi évre, amiről nyilvánvalóan a településvezetői majd beszámolnak.

A magam részéről én azért szólok, kérek, és kopogtatok, hogy MI is vegyük ki a részünket a félévezredes születésnapi megemlékezésből. Egy ünnep attól válik ünneppé, hogy az ünneplők együtt ünnepelnek. Kérek minden Pázmándhoz kötődő embert, hogy vegyenek részt az előkészületekben, közösen szervezzük és készüljünk, és legyen Pázmánd 500 éves születésnapja olyan szép, hogy büszkék lehessenek utódaink is erre a jeles eseményre.

 

„Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek”

/Ady Endre (A tűz csiholója)

 

Merjünk nagyot és bátran tervezni, és összefogva azt megvalósítani. Hajrá Pázmánd! A múlt értékeire alapozva, a jelenben tervezzük a jövőnket!

Kérek tehát mindenkit, civileket és civil szervezeteket, hogy gondolkodjanak el, miként és mivel tudnának hozzájárulni egy sikeres rendezvényhez.

Várjuk ötleteiket, javaslataikat és felajánlásaikat az alábbi személyeknél (a listát és az elérhetőségeket a polgármesterasszony bocsájtotta a rendelkezésemre).

Együttműködésükre számítva, tisztelettel és szeretettel kívánok Pázmánd lakosainak áldott, békés karácsonyi ünnepeket!

 

Hajdú Zsuzsanna
tel.: +36202225458 (email: zsuzsanna@hajdu.dk)

 

Lukács Józsefné: tel.: +36703312819

Kuhinkó Sarolta: tel.: +36205827661

Fodor Petra: tel.: +36204317085

Halász Károlyné Krisztina: tel.: +36304391688

Ferenc pápát is meghívtuk…!

Új folyam IV./11–12. szám

Közös sajtótájékoztatót tartott december elején a polgármester és Tessely Zoltán képviselő úr. Mint azt a Feol megírta: „mozgalmas 2017 előtt áll a település: felújításokkal, ünnepségekkel, tárlatokkal tisztelegnek majd a község ötszáz éves múltja előtt.”

Ferenc pápát is meghívtuk

Erre az alkalomra – jelentette be Virányiné Reichenbach Mónika, a település polgármestere és a Tessely Zoltán, országgyűlési képviselő – Ferenc pápát is meginvitálták. Azonban a jeles alkalomig sem tétlenkednek a helyiek. A polgármester elmondta: az egész év a település 500. és a templom 300. évfordulójának jegyében telik: tavasszal átadják a jelenleg is készülő sportcsarnokot. Ha az időjárás engedi, elkezdik az egészségközpont felújítását. Közel nyolcszáz gyümölcsfát készülnek elültetni – így kialakítva egy parkot – rendeznek fotókiállítást és bemutatják az eddigi kutatások eredményeit

– Szeretnénk ezen túlmenően egy Jezsuita birtokot is létrehozni, amely egyedi turisztikai látványosságként szolgálna. Ennek kapcsán újítanánk fel a rendházat, a kálváriát, az altemplomokat és kutatnánk az eddig még felderítetlen barlangokat, amelyekben egykor a rend tagjai éltek. Ez természetesen egy hosszútávú projekt – mondta el a községvezető, aki az országgyűlési képviselővel együtt, azt is bejelentette két pályázatot is megnyertek ebben az évben: a kapott, közel ötvenmillió forintból a települést még biztonságosabbá, komfortosabbá szeretnék tenni. A tervek között szerepel egy a közétkeztetést szolgáló épület megvásárlására és kialakítására, egy bicikliút szakasz felújítása, a temető kerítésének cseréje, egy fa „beálló” kialakítása, és a hivatal gépparkjának megújítása is. Amikor 2012­ben a állam úgy döntött, átvállalja az eladósodott önkormányzatok terheit, Pázmándtól nem volt mint átvállalni, az emberek maguk, együtt tették rendbe a dolgokat – mondta el Tessely Zoltán a polgármesteri hivatalban megtartott tájékoztatón, hangsúlyozva: ezért is érdemel most több pályázati támogatást a település, mely egyébként segítség nélkül is folyamatosan fejlődik.”

Adventi készülődés Pázmándon

Új folyam IV./11–12. szám

Adventi fa_3Az advent otthon is sok feladatot, készülni valót rejt minden háziasszony számára, de a faluközösség közös találkozásai is hagyományosak már. Kezdődik azzal, hogy felállítják a község közös karácsonyfáját a művelődési ház udvarán, amit azután hétről hétre szebbnél szebb díszekkel öltöztetnek fel kicsik és nagyok. Idén a karácsonyfát Murber Imrénének köszönhetjük, tőle került a Hét Forrás Művelődési Ház udvarára az óriási fenyő, no és persze a Pázmándi Önkéntes Tűzoltóknak valamint Dani Zsoltnak is hálásak vagyunk, akik a szállításban, felállításban segítettek.

Advent első vasárnapján, november 27-én a házigazda az önkormányzat és a Pázmánd Községért Közalapítvány volt. A program a játszótéren kezdődött, egy újabb köztéri játék átadásával, aminek a kisgyermekes családok örülhetnek, hiszen egyre szebb és korszerűbb a játszóterünk. Ezt követte a már hagyományosnak mondható adventi koszorú készítés a művházban Darabos Anikó vezetésével, s persze játszóház a gyerekeknek, s, hogy a férfiak se unatkozzanak, nekik külön programmal és helyszínnel kedveskedtek a szervezők. Az első gyertyát a koszorún Orisek Ferenc díszpolgárunk, Pázmánd fafaragó művésze gyújtotta meg.

Adventi készülődés_1

 

Adventi készülődés_2

A második vasárnap természetesen a Mikulás jegyében telt. A vendégvárásról és a sütivásárról a Pázmándi Pitypang Óvoda Szülői Munkaközössége gondoskodott. Ismételten volt kézműves foglalkozás, szerepeltek is az ovisok, s azután jött a gyerekek igazi öröme, amikor megérkezett a Mikulás. A sok ajándék kiosztása mellett a nagyszakállúnak még arra is volt gondja, hogy meggyújtsa a koszorún a 2. gyertyát.

Adventi készülődés_6

 

Adventi készülődés_3

A harmadik vasárnapon ismét díszpolgár, Dr. Farsang Andrea gyújtotta meg a koszorú 3. gyertyáját, az est házigazdája ezúttal az önkormányzat mellett az Iskola Szülői Munkaközössége volt. A résztvevők megismerkedhettek Velencei Ritával, a pázmándi írónővel, akinek most jelent meg új novelláskötete (róla és könyveiről külön írásban is foglalkozunk). A Kempelen Farkas Általános Iskola diákjainak műsora mellett ismét volt ajándékosztás, ezúttal jubileumi emblémával ellátott finom lisztet kaptak a résztvevők. A gyerekek ismét játszhattak, de volt közös Luca-búza ültetés is, a finom forralt bor, a kisebbeknek a tea, no és a remek karácsonyi káposzta pedig mindenkinek jól esett…

Adventi készülődés_5

 

Adventi készülődés_4

 

Adventi készülődés_2

 

Advent 4. vasárnapja már lapzártánk utánra esik, persze a program már ismert. Csurgó Imre bácsi külön fel is hívta a figyelmemet, hogy a Barátság Vadásztársaság nagy-nagy szeretettel várja a közösen ünnepelni vágyókat, s hogy milyen finom vadpörkölttel igyekeznek majd emlékezetessé tenni az ünnep előtti utolsó vasárnapi összejövetelt. A koszorún az utolsó gyertyát Dr. Kerkuska László gyújtja meg, a finom falatok mellett a gyerekeknek lesz bábszínház, az iskola művészet tagozatos tanulói zenei műsorral kedveskednek, s azt se felejtsük el, hogy akiket érdekel, azok ezen a délutánon bejárhatják a készülő sportcsarnokot. Mi már olvasóink kedvéért korábban megtettük, s a látottakról képriportban számolunk be.

                                                                                                         Szabó Hédy

Szent István ünnepe Pázmándon

Új folyam IV./8–9. szám

Augusztus 20-án a hagyományokhoz híven ünnepelte településünk Szent István királyunk, az államalapítás és az új kenyér ünnepét.

Szent István ünnepe Pázmándon_1

A programsorozat a szokásoknak megfelelően a templomban kezdődött, az ünnepi szentmisét követően került sor az új kenyér átadására, amelyet a pázmándi gazdálkodókat képviselve Tóth Ferenc adott át a polgármesterasszonynak. Az is hagyomány immár, hogy ezt a megtisztelő feladatot mindig olyan helyi gazdálkodó kapja, aki sokat tesz a falu közösségéért, s Tóth Ferenc és családja nem csak a mezőgazdálkodás terültén folytat eredményes tevékenységet, de egyházközségünk, településünk hitéletének is kisgyermekkora óta aktív tagja. A kétkezi munka becsülete, az anyaföld javainak megtermelése életük része, s Pázmánd ezzel a felkéréssel is szerette volna megköszönni, hogy családjuk minden tagja falunk önzetlen támogatója.

Szent István ünnepe Pázmándon_2

A nemzetiszínű szalaggal átkötött, aranybarnára sült új kenyér átvétele után dr. Virányiné dr. Reichenbach Mónika mondott ünnepi beszédet az egybegyűlt pázmándiak köszöntésére. A polgármester kiemelte, hogy „Szent István a másokért, a keresztény Európáért való felelősségvállalás példaképeként utat mutatott királyainknak, uralkodóinknak, és napjaink állami vezetőinknek több ezer év távlatában is.” Beszélt arról is, hogy a jelen kor szelleme azonban sajnos nagy úr, alig enged teret Istennek, a hitnek, és a szeretetnek, pedig aki tagadja a létezését, a bajban az is csak Istenhez fohászkodik. Mennyivel jobb és szebb lenne úgy élni, hogy kimutatjuk szeretetünket embertársaink iránt, hiszen „a jó Isten a szeretet hangján szól, tanít minket, s előtte testvér az összes ember, még inkább testvére magyar a magyarnak.” A beszéd további részében a polgármesterasszony elmondta, hogy „Pázmánd szívből köszöntötte a Vatikánban a pápáink munkáját segítő érsek urunkat is, akinek munkájára a jó Isten áldását kértük, hogy emberfeletti vállalásait a következő évtizedekben ugyanilyen merészen és bátran, vidámsággal és humorral, sikeresen teljesítse, mint tapasztalhattuk. A szent városban az ő feladata a két különböző elkötelezettségű, és világot képviselő egyházi vezető, Ferenc pápa és Benedek pápa munkáját tökéletes összhangzattá formálni. Tájékoztattuk az érsek urat arról is, hogy közösségünk híven őrzi jezsuita gyökereit, élteti vallását, családjaink világítótornyai keresztény Euró­pánknak. Jövőnk nem a zárt, hanem a szellemileg nyitott Európában van” -mondta még a polgármester – „törvényeink évezredek óta ezt védelmezik. Kultúránk, keresztény hitünk tárt kapui pedig nyitva állnak azok előtt, akik embernek tekintik embertársaikat, egyenlőnek, és ahogy a Biblia közvetíti számunkra: Minden lehetséges annak, aki hisz” (Mk 9.23).

Szent István ünnepe Pázmándon_3

Az ünnepi beszéd után évek óta meghitt pillanatai az augusztus 20-ai ünnepségnek a legidősebbek köszöntése Pázmándon. 2012-től hagyomány, hogy az önkormányzat évről évre köszönti azokat, akik betöltötték vagy meghaladták 90. életévüket, hiszen minden év, minden nap Isten ajándéka számukra és számunkra is, melyet együtt tölthetünk velük. Idén a faluvezetés virággal köszöntötte Kratancsik Józsefnét, Orisek Bélánét, Szanyó Károlynét, Treuer Sándornét, Botos Eleknét, Gyabronka Istvánnét, Kerkuska Gábornét, Kerkuska Imrét, Kovács Istvánnét és Kőszegi Sándornét.

Ezt követte az érdemérmek átadása. Az idei évben az önkormányzat úgy határozott, hogy a közösségért végzett tevékenységét három személynek Pázmánd Községért Érdeméremmel köszöni meg. Domak Tibornak a tűzoltó szervezetben és az egyházközségben, Hollósi Attilának a település fejlesztésében, a családok és gyermekek körében végzett áldozatos munkájáért, Domak Bélának pedig a Pázmándi Női Kézilabda Sport Egyesület eredményes szerepléséért végzett erőfeszítéseiért adományozta a kitüntetést.

Szent István ünnepe Pázmándon_6

2016-ban újabb díszpolgári cím átadására is sor került, a Pázmánd Község Díszpolgára posztumusz kitüntető címet dr. Kerkuska László és Dr. Farsang Andrea, Pázmánd díszpolgárai adták át Glócz Ferenc lányainak, akik híven őrzik édesapjuk, az egykori tanácselnök gazdag életének örökségét. A képviselőtestület, Pázmánd községet mindig szülőföldjének, otthonának tekintő Glócz Ferencet kiemelkedő embersége, a településért végzett áldozatos és önzetlen munkája megbecsüléseként tüntette ki a díszpolgári cím adományozásával.

Az ünnepség utolsó mozzanataként ismét sor került a komatálak továbbadására. A Komatál Közösség – Böjte Csaba Testvér és Asztalosné Zupcsán Erika kezdeményezése a Kárpát medencében élő, az Élet szolgálatára hívott hölgyek, nők körében elindított mozgalom, egy baráti kör, melyben mindenki „komasszonyra” találhat.

Mindazokat a nőket, akik szeretnének egymást jobban megismerve segíteni másokon, az életet szolgálva embertársaikért dolgoznak, megajándékoztak egy tálacskával. Nagy megtiszteltetés egy komatál és felelősség is. Átadása a következő mondattal történik:

“Megfogadtuk, hogy egymásra rosszat soha nem mondunk, és a szükségben segítünk, ha tudunk!”

Szent István ünnepe Pázmándon_8

Pázmándon 2014-ben egy komatál elindította azt, ami ma megtöbbszöröződve folytatja útját, hogy a szeretet és a bizalom hidat verjen a pázmándiak között is. Idén a 2015-ben kitüntettek adták át az újabb komatálakat azoknak, akiket a legmegfelelőbbnek tartottak. Erdő Zoltánnénak, aki a Röpike néptáncegyüttes alapító tagja,a hagyományőrző lakodalmak lelkes segítője és a Nosztalgia Jármű Egyesület támogatója; Baloghné Melindának, aki életének nagy részében betegeink gyámolítójként, időseink védő angyalaként tevékenykedik, Szendrei Józsefné, Rozi néninek aki szorgosan segíti a Nyugdíjas Klub, a Tájház és sok más szervezet munkáját, Dani Jánosné Kati néninek, aki évtizedek óta községünk szervezeteinek kiemelt támogatója, s akire mindig számíthatunk, valamint Nagyné Kovács Ildikónak, aki munkája során gyermekeinkért és szervezeteinkért dolgozik, elhivatottan szolgálja hivatását, szabad idejét is rááldozva.

Kenyérünnep a Tájházban

Új folyam IV./8–9. szám

Augusztus 21-én a hagyományokhoz híven, az Új Kenyér ünnepét is megtartották a Tájházban.

Kenyérünnep_1

A jó hangulatú délutánon a résztvevők megismerkedhettek azzal, hogy is kell otthon, hagyományos módon elkészíteni és megsütni a kenyértésztát úgy, ahogyan azt nagyanyáink is tették régen. Szendrei József és párja, Illés Ibolya helyben, a fateknőben állította össze a hozzávalókat, majd dagasztották, kelesztették és a kemencében kisütötték a kenyeret és a kenyérlángost.

A vendégek számára a kenyeret zsírral illetve lekvárral kenték meg, a kenyérlángost pedig a szokásos módon tejföllel, sajttal és sült szalonna kockákkal kínálták a Pázmánd Községért Köz­alapítvány és a Nyugdíjas Klub tagjai.

Kenyérünnep_8

A Tájház konyhájában egy rögtönzött kiállítás keretében láthatóak voltak a kenyérkészítés eszközei: a fateknő, a kenyérfa, a szakajtó kosarak, szakajtó ruhák, a szita, a lisztes lapát és a vászon abrosz, amellyel a kelesztés alatt a tésztát takarták le.

A Tájház gyűjteménye mellett a lá­togatók megnézhették Orisek Fe­renc fafaragó állandó kiállítását is.

Kenyérünnep_2

 

Lukács Józsefné

Lovasnap és népünnepély

Új folyam IV./8–9. szám

Az augusztus 20-ai programsorozat közkedvelt eseménye az Arnold réten megrendezett hagyományos Fogathajtó baráti találkozó, amire immár 16. alkalommal került sor. Voltak itt fiatal lovasok, voltak csikósok, volt versenyszellem, de még légvár is a gyerekeknek. És nem utolsósorban két kondér babgulyás, no meg persze kiváló hangulat. A rendezvényre sok helyi érdeklődő érkezett, de sokan látogattak el ide a szomszédos községekből is.

Lovasnap_7

A pályagondnokok már hajnalban megkezdték építeni a terepet, hogy a kezdésre minden készen álljon. Felállították az akadálypályát, kijelölték a terület határait. A kora reggeli indulásra minden készen állt, hogy ez a nap is vidáman, jókedvvel, és versenyszellemben teljen. Nem hiányzott természetesen a sörsátor, a büfés kocsi, az alkalmi borárus de még a csecsebecsét áruló kereskedő sem. Nélkülük nem is lett volna teljes a hangulat, amelyhez Tóth Lajos, Burián Kati és Dézsi András meglepetésként két kondér babgulyással járult hozzá.

Az immáron hagyományos eseményről korábban Kőszegi József, a Pázmándi Lovas Egyesület elnöke mesélt a Hírvívő olvasóinak. „A 19 éve alapított egyesület minden évben megrendezi a versenyt. Kezdetben csak díjugratás volt, később a fogathajtás is bekerült a programok közé, ahol a versenyszabályokat maradéktalanul be kell tartani. A bírák, akik nélkülözhetetlenek az ilyen versenyeken, mindent pontoznak. A lovak tisztaságát, ápoltságát, a versenyzők küllemét, ruházatát. Mindez hozzátartozik a hagyományőrzéshez, mert ez a verseny erről is szól. Több futamban kell bizonyítaniuk a résztvevőknek, míg eldől a végeredmény.”

Lovasnap_2

Verseny közben a gyermekek a légvárat vették birtokba és folyamatosan csúszkáltak. Némi túlzással csaknem felforrósodott a gumitalaj, nem volt megállás. Tóth Lajos rendíthetetlenül, megállás nélkül adagolta a finom gulyást a vendégeknek. Fogyott a csapolt sör, az üdítő, a fagylalt, a sütemény, a kimért bor. Az alkalmi csikósok a hajtók versenyének szünetében, hagyományőrzésként mutatták be az ostorkezelés fortélyait. Csattogott a szerszám, nagyokat suhintottak a levegőben a csikósok. Később bárki megpróbálhatta ugyanezt. Egy szelídített ló gazdájával mutatta be a lovas csodát, mire is képes egy ilyen engedelmes jószág. „Ezek a látványosságok mindenkit ámulatba ejtenek – mondta az elnök. Szeretnénk azt is elérni, hogy egy-egy ilyen rendezvényen a falu is egy emberként vegyen részt. Szeretnénk, ha minden ember megértené a másikat. Ez az egyik hitvallásunk. Mi is, itt az egyesületben csaknem családként vagyunk együtt, és ezt szeretnénk elérni akkor is, amikor a versenyünkre a szomszédos lovas egyesületeket is meghívjuk. Ez egy nagy társasjáték, amelyben mindenki egyenlőként részt vehet. Akár nézőként, akár versenyzőként, akár csak kikapcsolódni jön közénk. Mindenki megtalálhatja a számítását, s ebbe bele kell érteni a lovakat is, akiknek egy ilyen ünnepen ételadagjukat is kissé megtoldják egy-egy vödör almával, szénával, ahogyan ez a jeles napokon illik.”

Lovasnap_12

A tervek szerint a program természetesen jövőre is folytatódik, hiszen az augusztusi ünnep mindenki számára kikapcsolódás. Talán kicsit még azoknak a polgárőröknek is, akik mint mindig, most is őrizték a lovasnapi ünnep biztonságát és a rendjét. Az egész napos látványosságot azután este az önkormányzat által rendezett tűzijáték koronázta meg.

Lovasnap_3

 

Lovasnap_5

E.Várkonyi Péter riportja

Márciusi ifjak

Új folyam IV./3. szám

Az 1848-as forradalom és szabadságharc nemzeti ünnepén, március 15-én a gyerekek színvonalas műsora adta a keretet a megemlékezéshez. A mi márciusi ifjaink igyekeztek méltóak lenni elődeikhez, sokat és szorgalmasan készültek, s mindenki egyetértett abban, hogy ez sikerült is nekik. Persze ez így van rendben a gyermekek királyságában, ahol az ünnepi koszorúzás is csak a gyerekek részvételével történhet.

Márciusi ifjak_1

Márciusi ifjak_2

Márciusi ifjak_3

Húsvéti Spájzolás Pázmándon

Új folyam IV./3. szám

Mindent, amit csak lehetett, bevetett a Pázmándi Spájz Egyesület.  Kipakolták a különböző finomságokat, sütöttek a kemencében. Húsvét előtt egy héttel óriási vígasságot és vásárt rendeztek a falu népének a Tájházban és kertjében. Mindenki „odatette” magát, így a hangulat is a tetőfokára hágott…

Húsvéti Spájzolás_15

A kistermelők kirakodták finom áruikat. Így aztán minden volt, ami húsvétkor az asztalra kerülhet: házi sajt, füstölt kolbász- és sonka, méz, házi lekvárok, savanyúságok, felsorolni is több sor lenne.  A gyermekek festettek tojásokat. A csuhé bemutató, a kézműves foglalkozás, a tojás kiállítás, a nyuszi – és kecskesimogató tette élvezetessé a napot mindenkinek. Fodor Viktorné csuhéból hozott fonásokat és kosarakat, tojásokat hímzett be. Köllő András sibát font csaknem megállás nélkül, megszámolhatatlan mennyiségben. Darabos Anikó gyermekeknek és idősebbeknek tartott kézműves foglalkozást. Voltak nyuszik, kicsik és nagyobbak, Kovács László elhozta a kis kecskéit. Simogathatták az apró gyermekek nagy élvezettel. A frissen begyújtott kemencében sütötték a kalácsot, buktát, fonottat, és apró húsvéti finomságokat. A kertben összegyűltek a falu lakói, napestig tartott a nótázás. Többen táncra is perdültek a zöld gyepen. A közelmúltban alakult Tót-pázmándi Nótakör tagjai megadták a kellő hangulatot mindenkinek, Nyárai István tangóharmonikájával és Kolonics Attila nagybőgőjével kísérve. A megalakulásának idén harmadik évét ünneplő Pázmándi Spájz Egyesület „népi” sibálást is rendezett. Fiatalok és idősebbek is a titkon hozott fűzfavesszővel paskolták meg a lányokat, asszonyokat egy kis versike és hangos ováció kíséretében. A képek magukért beszélnek

E.Várkonyi Péter riportjában.

Húsvéti Spájzolás_8

 

Húsvéti Spájzolás_1

Húsvéti Spájzolás_5

Húsvéti Spájzolás_6

Húsvéti Spájzolás_4

Locsolóbál

Új folyam IV./3. szám

A húsvéti programsorozat záróakkordja volt a hagyományos locsolóbál a Hét Forrás Mű­ve­lő­dési Házban,
a Pázmándi Spájz Egyesület rendezésében.

locsolóbál

A húsvéti locsolóbál tánctermének egyik szegletében egy kis kamrát rendezett be korabeli felszerelésekkel – darálóval, szakajtóval, szódásüveggel, tehénfejő vödörrel, és a disznóvágás kellékeivel, valamint finom borokkal és befőttekkel a házigazda Pázmándi Spájz. A jó hangulatról a mezőfalvi Turi testvérek gondoskodtak, ők húzták a talpalávalót hajnalig. Csaknem megállás nélkül táncoltak a vendégek, természetesen néha-néha egy kis húsvéti bort is kóstolgattak. A programot színesítette a vállalkozók tombolaajándékainak sorsolása is, amelyet sokan izgultak végig. A falakon, a régi fotókon felidézték a korabeli húsvéti versikéket, amelyek szavalása mellett, síbával – fűzfavesszőből készült fonott bottal – paskolták meg az asszonyokat, lányokat egy-egy hímes tojásért cserébe.

-evp

Óvodások farsangja

Új folyam IV./2. szám

Megtelt szülőkkel, rokonokkal február 6-án a Hét Forrás Művelődési Ház. Először a kiscsoportosok álltak színpadra. 

A Katica csoport háromévesei fekete pöttyös piros pólókban, fekete nadrágocskában, kis csápokkal a fejükön katicás verseket mondtak, dalos játékokat játszottak, majd gyermekdalokra táncos léptekkel baktattak, reppentek virágról-virágra.

Ovodasok farsangja_3

A Méhecske csoport középsősei a macskák és egerek világát személyesítették meg. Színes táncos, játékos kavalkáddal nevettették meg a vendégeket. A macskák elől először bujkáló egerek a végén táncba vitték kis ellenségeiket.

Hatalmas tapsvihar fogadta a Pillangó csoport nagycsoportosait, akik az afrikai szavannák világába varázsoltak bennünket, szalmaszoknyás lányokkal, egzotikus állatokkal és puskás szafaris vadászokkal. Hangulatos zenére ritmusosan mozogtak, táncoltak, a kó­kusz­pálmák alatt, a tűz körül ke­ringve, sok-sok verset beleszőve a színpad minden zugában érdekes képet felállító tartalmas játékba.

Ovodasok farsangja_1

Több szülő is megfogalmazta a műsor után, hogy soha ilyen jól még nem szórakozott a farsangi játékon, az óvodás műsor minden pillanatát élvezte.

Minden gyermek saját vágyát is kiélhette a maskarás télbúcsúztató utolsó napján. Sok kreatív ötletet felhasználva a gyerekekkel közösen díszítettük fel a csoportszobákat, az öltözőket. Február 10-én már reggel a szülők készí tette jelmezekbe bújva érkeztek az óvodába az apróságok, és az egész nap a játékról, mókáról szólt. Sok szülő is a gyermekével tartott, valóságos családi nappá alakult az óvodai farsang délelőttje, ahol az óvó nénik minden egyes percben gondoskodtak az érdekesebbnél érdekesebb játékokról a szülőkkel közösen, és a gyerekeknek lehetőséget adva a versengésre.

                                   Pordány-Horváth Ágnes /óvodapedagógus

' .